Brutális csalódás! Nagyon-nagyon nem ezt várták a Volvótól!

A nagy lassulást azzal magyarázták, hogy a kilátások rosszak, a megrendelések Európában máris "csikorogva lefékeztek". A bevétel 2 százalékkal 69,604 milliárd svéd koronára nőtt 68,367 milliárdhoz képest. A forgalom Nyugat-Európában az egy évvel azelőttihez képest 4 százalékkal 26,039 milliárd svéd koronára, Észak-Amerikában 12 százalékkal 10,593 milliárd koronára csökkent.

A korábbiakhoz hasonlóan Kelet-Európában még ütemesen nőtt a bevétel, 21 százalékkal 7,27 milliárd koronára, és kiugróan javult Dél-Amerikában is, 35 százalékkal 5,325 milliárd koronára. Ázsiában már csak 3 százalékos volt a növekedés, 5,031 milliárd koronára. Még rémesebb a vállalat számára a megrendelések alakulása: a harmadik negyedévben Európában mintegy 20 ezer új teherautóra kaptak megrendelést, egy évvel korábban még 41 970-re.

Észak-Amerikában viszonylag stabil a helyzet: a 7578 teherautóra kapott új megrendelés csak 1 százalékkal kevesebb a tavalyi harmadik negyedévinél, illusztrálva az ott már javuló gazdasági kilátásokat. A második negyedévben az 5,149 milliárd svéd koronás adózott eredmény még 28 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az első negyedévben a 4,215 milliárd koronás adózott eredmény 12 százalékkal volt több a tavalyi első negyedévinél.

A bevétel a második negyedben 13 százalékkal, az elsőben 26 százalékkal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. Az év első felében még folytatódott a tavaly év végétől érezhető irányzat: sikerült leküzdeni az európai és az amerikai környezetvédelmi szabályok szigorítása okozta, tavalyi visszaesést, az értékesítés gyarapodott, a profit növekedésének azt meghaladó üteme pedig arra vallott, hogy a világgazdasági lassulás ellenére az árérvényesítő képesség is javul. A harmadik negyedév azonban hideg zuhanyként emlékeztetett arra, hogy a világ még csak most kezdi érezni a "nem elsőrendű válság" reálgazdasági következményeit.

Tavaly a Volvo még tovább szenvedte a környezetvédelmet - amely megdrágította termékeit - és a gazdasági növekedés nyugati lassulását, de az utolsó negyedévet már a vállalati átlag szintjén is megemelte az ázsiai és a kelet-európai piac. Nyugat-Európát stabilnak, az amerikai és a japán piacot továbbra is gyengének tartják a cégnél. A csoport tavaly 4,094 milliárd svéd koronás adózott eredményt ért el az utolsó negyedévben, 10,6 százalékkal többet a 2006-os utolsó negyedévi 3,701 milliárdnál. Ám még ezzel együtt is az egész évben 7,9 százalékkal 15,028 milliárd svéd koronára csökkent az adózott eredménye a 2006-os 16,318 milliárdról.

Az utolsó negyedben a nettó bevétel 84,556 milliárd svéd korona volt, 25 százalékkal több az egy évvel korábbi 67,627 milliárdnál. Ezzel egész évben 10,3 százalékkal 285,405 milliárd svéd koronára gyarapodott a forgalom a 2006-os 258,835 milliárdról. Az utolsó negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest, Nyugat-Európában 20 százalékkal, Kelet-Európában 72 százalékkal, Dél-Amerikában 56 százalékkal, Ázsiában 104 százalékkal nőtt a bevétel, de Észak-Amerikában 23 százalékkal csökkent. Az egész évben Nyugat-Európában 8 százalékkal, Kelet-Európában 69 százalékkal, Dél-Amerikában 25 százalékkal, Ázsiában 116 százalékkal nőtt a bevétel, de Észak-Amerikában 33 százalékkal csökkent. A helyzet az év során fokozatosan javult: az első hét hónapban 4 százalékkal, az első négy hónapban 17 százalékkal kisebb volt az eladás, mint egy évvel azelőtt.

A japán Nissan Diesel megszerzése is segített, az tavaly áprilistól szerepel a csoportmérlegben. Korábban a tavaly januártól érvényes új környezetvédelmi - szennyezőanyag-kibocsátási - szabályokat és a gazdasági lassulást, azon belül az építőipar gyengeségét okolták a cégnél a gyengébb eredményekért. A Volvo-csoporthoz tartoznak a Renault és vele az amerikai Mack teherautó-márkái is, miután a Volvo 2001-ben megvette a Renault VI-t. Tavaly márciusban a Volvo csoport a japán Nissan Diesel teherautógyárral bővült: 96 százalékát szerezték meg 1,1 milliárd dollárért. A Nissan Diesel a tavalyi második negyedévtől szerepel a csoportmérlegben.

Az iparági konszolidációt indokolja, hogy a szigorúbb európai uniós és amerikai szennyezőanyag-kibocsátási szabályok megdrágítják a gyártást, így a cégek nyilván jobb pozícióba kerülhetnek a vevőkkel szemben, ha kevesebben vannak. Ez indokolta a német MAN teherautó- és gépgyár sikertelenül zárult törekvését a svéd Scania teherautógyár megvásárlására tavaly - habár kerülő úton sikerülhet az ügylet: a MAN-ban 30 százalékkal részes Volkswagen csoport idén márciusban 69 százalékos többséget szerzett a Scaniában -, és erre tekintettel terjeszkedik a Volvo is. A Volvo 20-25 százalékos piaci részesedést célzott meg Japánban, körülbelül ugyanannyit, amekkorával Amerikában és Európában rendelkezik.

Tavaly februárban a Volvo útépítőgép-gyártással is bővült: 1,3 milliárd dollárért megvette az amerikai Ingersoll-Rand útépítő részlegét. Előzőleg, januárban, megszerezte a kínai Shandong Lingong Construction Machinery Co., Ltd. építőipari gépgyár 70 százalékát, 42,3 millió dollárért. Oroszországban, Kalugában 100 millió euróért gyárat építenek évi 10 ezer Volvo és ötezer Renault teherautó összeszerelésére 2009-től.