Janus arcú magyar kockázati tőkebefektetések

Az iparág tavaly európai összevetésben az előkelő 9. helyen állt a GDP arányosan befektetett összeg tekintetében, ám ebből levonva a kivásárlási ügyleteket már a 19. helyre csúszik vissza az ország – mondta Karsai Judit, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) statisztikai bizottságának elnöke, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Ennek oka, hogy hazánkban jellemzően sok, igen kis összegű ügylet és évente egy-két megatranzakció jön létre, így hosszú ideje erősen aszimmetrikus a hazai kockázati és magántőke piac.

Töredezett piac
Az EVCA statisztikája szerint is igen fragmentált képet mutatnak a hazai befektetések. A felmérés a 2007-es hazai befektetésekből összesen 13-at vizsgál részletesen, s már ez a merítés is jól mutatja az eltéréseket.

A 0-19 főt alkalmazottat foglalkoztató cégekből 8 kapott összesen 2,8 millió euró értékű tőkét 2007-ben (átlagban 35 ezer eurót).

A 20-99 főt foglalkoztató vállalkozásokból 3 darab összesen 2 millió eurót nyert el (670 ezer eurós befektetési átlag).

Két nagybefektetés pedig 1000-4999 főt foglalkoztató cégeknél csapódott le, összesen 220,4 millió euró összegben (átlagban 110,2 millió eurós befektetések).

A hazai befektetésekből tavaly 9 darab kivásárlás, 11 expanzív célú befektetés és 6 korai fázisú ügylet volt. A kivásárlási ügyletek száma 2006-tól ugrott meg. A befektetések összegét tekintve már más a kép, amely szintén a piaci asszimetriákra mutat rá: 2007-ben kivásárlásra 422 millió eurót, expanzív befektetésekre 67 milliót, korai fázisú befektetésekre pedig csupán 2 millió eurót fordítottak a befektetők. (Amennyiben a jelenleginél jóval több korai fázisú befektetés jelenne meg a hazai piacon és ezek átlagos összege is magasabb lenne, akkor válna érezhetőbbé Magyarországon a kockázati tőkebefektetők jelenléte. – a szerk.)

Érdekes az a kimutatás, amelyben láthatóvá vált, hogy 2002 és 2007 között a magyar befektetésekben egyre csökkent a korai szakszú ügyletek aránya, s jelentősen csökkent az expanzív szakaszú befektetések rátája is, míg döntővé vált a kivásárlások száma. Ezek a folyamatok az egész EU-t tekintve nem váltak ilyen szélsőségessé, de ott is nőtt a kivásárlások aránya.

Kedvelt ágazatok
A tranzakciók 22 százaléka tavaly a kommunikációs ágazatban jelent meg (22 százalék), de jelentős volt az élettudományok (14 százalék), az üzleti és ipari termékek (12 százalék), illetve a szállítási ágazatban (12 százalék) megvalósított invesztíciók rátája is. Ezzel szemben a befektetett tőke alapján vett megoszlás teljesen más képet mutat, a vegyipari befektetések domináltak tavaly 45 százalékkal, az élettudományokra 23, a kommunikációra pedig csupán a befektetett tőke 12 százaléka jutott.

Elapadnak a bő tőkeforrások
A régió kapujában a tavalyi tőkegyűjtés miatt hatalmas összegek állnak, 2007-ben ugyanis 4,3 milliárd eurót gyűjtöttek olyan kockázati és magántőke alapokba, amelyek kelet-közép-európai befektetéseket terveznek. Ez minden korábbi értéket jócskán meghalad, de mégis kis összeg a teljes európai magántőke bevonást tekintve, hiszen annak ez az összeg csupán 5,4 százaléka. A nagy magántőke befektetések tehát még mindig a fejlett régióban csapósnak le.

Komoly különbség látható az alapok befektetői között. Ugyanis míg az EU befektetésekre allokált összegek esetében a tőke 11 százalékát adták alapok alapjai, addig ez a szám a Kelet- Közép-Európára fókuszáló alapoknál 24 százalék. A nyugdíjalapoknál fordított a helyzet, az EU-t célzó források 18 százaléka származik innen, míg a KKE-régiós alapokba ezek az intézmények csak a vagyon 13 százalékát adták. A bankok az EU-alapokba 12, a KKE-alapokba 10 százalékot adtak, míg a biztosítók az EU-alapokban 8, a KKE-alapokban 9 százalékos aránnyal vettek részt.

Ugyanakkor ez jelenthet gondokat mindkét térség esetében, hiszen a már futó valamint a jövőbeni tőkegyűjtéseknek gátat szabhat ezen intézményi befektetők válság miatti pénzhiánya – derül ki a Világgazdaság egy közelmúltban írt cikkéből.

A legjobb és a legrosszabb kiszállások
A konferencián Karsai Judit az MKME statisztikai bizottságának elnöke elmondta: az EBRD 2006-os felmérése szerint a legnagyobb megtérülést azon magántőke befektetők érték el akik kivásárlási, illetve expanziós ügyleteket finanszíroztak, majd szakmai befektetőknek adták el a cégeket, az előbbi a befektetései 3,1-szersét, az utóbbi 2,8 szorosát kapta vissza.

Ugyanakkor azon kockázati és magántőke alapok, amelyek kivásárlást vagy korai célú befektetést finanszíroztak és vállalatvezetőknek adták el a cégben lévő részesedésüket átlagosan csupán a befektetett tőke 0,2-ét illetve 0,3-ét kapták vissza hozamként. Igen jelentős tehát az egyes ügyletek közötti megtérülési (és persze kockázati) különbség. Nem is csoda, hogy a befektetők a nagyobb és jövedelmezőbb ügyletek felé fordulnak.

Exitek típusai 
A szakmai befektetőknek való cégeladások domináltak 2007-ben, darabban 5, összegben 219 millió euró ilyen kilépés volt, MBO (management buy out) 6 volt 8 millió euró összegben. Akadt még egy másik kockázati alapnak való értékesítés (2 millió euró) és két darab pénzügyi intézménynek történő eladás (5 millió euró). Leírás és tőzsdén keresztül megvalósított értékesítés (IPO) nem volt tavaly a hazai piacon.