A külügy is segíthet

N. Vadász Zsuzsa

2009.02.03, 00:00

A külpiacok diverzifikálásának elősegítését, erőteljesebb és hatékonyabb gazdaságdiplomáciát, a külpiaci hálózat bővítését, de legalábbis némi átalakítását vetik fel egyebek között a vállalati szféra képviselői, amikor ma konzultálnak Göncz Kinga külügyminiszterrel. A Világgazdaságnak nyilatkozó üzletemberek szerint elsősorban a hazai tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kis- és középvállalatokat kellene segítenie az államnak a válságkezelés részeként.

A mai találkozóra azért invitálta a külügyminiszter a vállalkozókat képviselő üzletembereket, hogy megvitassa, a válsághelyzetben a magyar diplomácia hogyan segítheti a cégeket külkapcsolataik fenntartásában – közölték lapunkkal a külügyi tárcánál. A mostani találkozó illeszkedik abba az egyeztetéssorozatba, amelyet a miniszterelnök és a kormány tagjai folytatnak a politikai és gazdasági élet szereplőivel – mondták a szaktárcánál.

A találkozón felvetendő kérdésekkel kapcsolatban Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke a Világgazdaságnak elengedhetetlennek nevezte, hogy a vállalatok kapjanak segítséget új exportpiacok feltérképezéséhez. Az ilyen piacfeltáró munka igen nagy – és kockázatos – ráfordítást igényel a cégektől, hiszen távoli országok jelenthetnek elsősorban új lehetőségeket a magyar exportőröknek. Olyan – a rendszerváltás óta elhanyagolt – államok, amilyenek például egyes latin-amerikai vagy afrikai országok, de még Ausztrália is. Ehhez a tevékenységhez pedig szükség lenne valamilyen előfinanszírozásra, mert a cégeknek nincs forrásuk erre. Elvben az ITD Hungary segíthetne, de ahhoz számukra is át kellene csoportosítani forrásokat – mondta Fekete, aki szerint minimum jó pár száz millió forintra lenne szükség e célra.

Egyetért az új exportpiacok felkutatásának szükségességével Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke is, aki a potenciális célpontok közé sorolja Kínát, az arab országokat, egyes FÁK-államokat és a Balkánt is. Ebben segíthet az is, hogy több említett ország, régió korábban jó felvevőpiaca volt a magyar áruknak, ám a rendszerváltás óta elhanyagoltuk őket. Ugyanakkor ma sok helyütt vezető pozíciókban vannak olyan szakemberek, akik jól ismerik a magyar árukat, hazánkat. Mint mondja: egyrészt a jelenleginél hatékonyabb gazdaságdiplomá-ciára lenne szükség, s arra, hogy némiképp átszabják a magyar külgazdasági képviseleti rendszert. Ha másként nem megy, az említett piacokon a hagyományos uniósok rovására kellene irodákat nyitni. Fekete ehhez hozzátette, akár az is ésszerű lehetne, hogy ideiglenesen nyissanak külpiaci képviseleti irodákat.

Egyenesen gazdaságdiplomáciai offenzívát sürget Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Lapunk információi szerint egyébként tárt kapukat dönget: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal együttműködve márciustól a főbb magyar exportpiacokon és tőkebefektető országokban szakmai előadás-sorozatot terveznek. A szervezésbe bevonják a külképviseleteket, az előadásokra pedig meghívják az adott ország vezető üzletembereit, gazdasági szakér-tőit, véleményformálóit. Emellett Bajnai Gordon gazdasági miniszter az elkövetkező hetekben-hónapokban több külföldi látogatást is tervez, több helyre üzletemberek is elkísérik majd.

A gazdaságdiplomácia számára egy további sürgető feladatot lát Dávid Imre. Nevezetesen: miharabb érjék el, hogy Brüsszel – Franciaország és Portugália után – Magyarországnak is engedélyezze, hogy a bajba került cégek válságmenedzselésre is felhasználhassák az uniós támogatások egy részét.