A Reformszövetség nem javasolta, de elutasítják - Oszkó Péter elemzése

Eközben a javaslatokkal kapcsolatos racionális szakmai háttérbeszélgetés sehogy sem akart világos formát ölteni. A politikai döntéshozók széles körével indult eszme-csere nem alakult érdemi párbeszéddé. Ezek után váratlan, hogy időközben kormányzati hatástanulmány született az ajánlások összességéről, de a szakmai egyeztetések hiányában nem meglepő, hogy a tanulmány következtetései sokszor a javaslatok szelektív kiválasztásán, félreértésén alapulnak, olykor hibásak - írja Oszkó Péter a Világgazdaságban megjelenő elemzésében.

A Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint újszerű elem a Reformszövetség elemzéséről készült hatástanulmányban, hogy az a leghatározottabban olyan javaslatokat utasít el, amelyeket a szövetség nem is tett. Idegenkedik például az egykulcsos adótól, amelyről a Reformszövetség részletes elemzések után ugyancsak arra a következtetésre jut, hogy nem vezethető be, legfeljebb kedvező hatásait próbálhatjuk meg leutánozni.

Az is érthetetlen, hogyan került a hatástanulmány kritikáinak középpontjába a minimálbér adómentességének a megszüntetése, amit a Reformszövetség legfeljebb csak felvetett, de a javaslatait nem arra építette, ráadásul a későbbi esetleges kivezetést is csak azzal a feltétellel találta megvalósíthatónak, ha az a reálbér-növekedés eredményeként nem rontja a nettó jövedelmi helyzetet. A háttértanulmány nyilvánosságra került, sajtóból megismerhető következtetései így számos ponton könnyen vitathatók.

Ráadásul a valójában nem is javasolt egykulcsos adót és a minimálbér adómentességének ugyancsak félreértelmezett megszüntetését olyan indokokkal vetné el a hatástanulmány, hogy az emberek többsége így is túlzottnak tartja a jövedelemkülönbségeket, így az egyes jövedelemsávok adóterhelése közti különbség ilyen mértékben nem csökkenthető.

Kérdés, hogy a túlzottnak vélt társadalmi különbségek miért nem irányítják a Reformszövetség szakértőihez hasonlóan a tanulmány készítőinek figyelmét a vagyon-, azaz az ingatlanadóztatás felé, ami ilyesfajta helyzeteket tudottan és hatásosabban képes kezelni, mint a sokszor kikerülhető és hazánkban széles körben el is került jövedelemadó.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható