Ez már kellett

Nagyon itt volt az ideje a szerdán bejelentett megállapodásnak, amelynek értelmében az OTP Bank és az FHB nagyjából 500 milliárd forintnyi forráshoz juthat az államtól. Két olyan bankról van szó ugyanis, amelyek – a magyar piacon szokatlan módon – nem tartoznak valamelyik nagy nemzetközi bankcsoport védelmező szárnyai alá, így forráshelyzetük megoldását tekintve (is) teljesen magukra utaltak. Ráadásul a szerződési feltételek nagyon egyértelműek és tiszták: az állam a szó szoros értelmében vett piaci áron – és egyáltalán nem olcsón – bocsátja rendelkezésre a forrásokat úgy, hogy azokból az érintetteknek magyarországi lakossági ügyfeleket, illetve vállalatokat kell finanszírozniuk.

Az pedig, hogy az állam delegáltakat kíván küldeni a két bank vezető testületeibe, egyáltalán nem ördögtől való dolog, főként annak tükrében, hogy külföldön is többször alkalmazott módszerről van szó. Nem is nagyon valószínű egyébként, hogy a szerződés erről szóló pontjai különösebb vitát váltottak volna ki a pénzügyi tárcával folytatott tárgyalásokon: egyrészt nem lehet az állam szemére vetni, hogy látni szeretné, mire ad pénzt, másrészt – tőzsdei és korábban állami bankokról lévén szó – az OTP és az FHB számára sem teljesen ismeretlen ez a felállás.

Azt is látni kell viszont, hogy sem az OTP, sem az FHB nem keresi magát degeszre az állami forrásokból kihelyezett hiteleken: a 250 bázispontos felár ugyanis ezt elég hatékonyan megakadályozza. Viszont sikerül megakadályozni azt is, hogy a két érintett túlélő üzemmódra berendezkedve, drágán beszerzett saját forrásait kihelyezgetve vegetáljon, várva a jobb időket.

A mostani lépés nyomán pedig remélhetőleg észbe kapnak az itthon érdekelt külföldi bankcsoportok is, és nem hagyják teljesen magukra itteni érdekeltségeiket. Mert a puszta ígérgetés már nekik is kevés lesz.