Orbán: "Ne kívülről várjunk segítséget!"

"Az a szerencsétlen képzet, az a önmaga működtetésére is képtelen benyomás, amit ma Magyarországról kelt a kormányzat, és amit a nemzetközi világ érzékel, ez még arra is méltatlanná tesz bennünket az ö szemükben, hogy megsegítsenek bennünket. Nekünk végre cselekvőképes kormányra, világos, új irányokra, sikerrel kecsegtető gazdaságpolitikára van szükségünk. Ha ezt mi nem tesszük meg, akkor hiába járunk ide koldulni Brüsszelbe, hiába vetünk föl javaslatokat, hogy kinek, hogyan kell a mi számunkra pénzt adnia, ezt senki nem fogja meghallani."

Az Európai Unió már a válságkezelés utáni építésen dolgozik - szögezte le Orbán Viktor. Az EU állam- és kormányfőinek ülése előtt a magyar sajtónak nyilatkozva kifejtette: felépítenek egy teljesen új, az eddigitől különböző alapokon nyugvó gazdasági rendszert, amelynek a középpontjában az állam és a piac között megváltozott munkamegosztás áll.

Magyarországon is már a válságon túl is gondolkodva, bátrabban kellene lépéseket hozni - hangoztatta, úgy vélve, hogy a kormányt eddig késlekedés és kivárás jellemezte.

Orbán Viktor szerint egyetértés van abban, hogy Európában bizalomhiány van, és amíg a bizalmat nem lehet helyreállítani, addig sikeres gazdaságpolitikát sem lehet folytatni. "A piacok, a pénzintézetek és a kormányok iránti bizalmat egyaránt vissza kell szerezni" - tette hozzá. A csúcsértekezlet pénteken elfogadandó záródokumentumának tervezetét elemezve fontosnak nevezte a pénzügyi piacok ellenőrzésének új alapokra helyezését, hogy a válság ne fordulhasson még egyszer elő.

Kiemelte azt is, hogy az EU törvényt követel a hitelminősítő intézetekről. "Az abszurditás határát súrolja, hogy a kialakult válságban a főszereplők között futnak a hitelminősítők, miközben most is ők minősítik egyes országok egyébként általuk is okozott krízisének kezelését" - mondta Orbán Viktor.

Egyetértett azzal is, hogy törvényt kell alkotni a biztosítótársaságok pénzvagyonának átláthatóságáról, a bankok tőkefedezetéről, a nemzetközi pénzáramlás ellenőrzéséről és a spekulációs alapok ellenőrzéséről. Gazdaságpolitikai elmozdulásnak nevezte, hogy az EU a kiemelt törekvések közé tette át a beruházást, a munkahelyteremtést és a fogyasztásnövelést.

Az élénkítési eszközök közül hangsúlyozta, hogy az uniónak sokkal gyorsabban kell kifizetnie a központi támogatásokat, valamint azt, hogy a válságkezelésre szánt pénzek jussanak el a kis- és középvállalkozásokhoz. Aláhúzta azt is, hogy a dokumentum egyértelműen beszél az adók, különösen a fogyasztási adók csökkentéséről.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy májusban, Prágában az EU csúcstalálkozót tart a foglalkoztatás témájáról. "Itt az ideje, hogy végre arról essék szó, ami a mindennapi életben a legfontosabb" - tette hozzá.

Az értekezlet egyik fő tanulsága Orbán Viktor szerint, hogy a kelet-európai térség országai magukra vannak utalva. Ma láthatóan senki nem ad nemzeti alapon gazdaságélénkítésre forrást, mondta.

Magyarország számára azt a tanulságot is levonta, hogy az unió legfeljebb a hitelezésig hajlandó elmenni. Ha nem tudunk forrást teremteni, keresletet bővíteni, jobban működő gazdaságot teremteni Magyarországon, akkor, bár a világ szimpátiájától övezve, de el fogunk süllyedni a válság habjaiban - fogalmazott.

Egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy Magyarország csődhelyzetben van, mert nem veszik meg az állampapírokat, és a nemzetközi hitelek csak a korábban felvett hitelek törlesztésére elegendők.