Egy korszak vége - Gyurcsány mérlege

Véget ért egy időszak Magyarország történelmében azzal, hogy búcsúzik a Gyurcsány-kormány. A miniszterelnök csúcstartónak számít abból a szempontból, hogy az 1990 utáni időszak leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője volt.

VGO

2009.04.08, 18:28

Több mint két tucat napirendi pontról tárgyalt a kabinet a Gyurcsány-kormány utolsó ülésén – közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. Konkrét témákat nem említett, mondván, erről szóvivő kollégája, Budai Bernadett az elkövetkező napokban tájékoztatja majd a nyilvánosságot. Az ülésen Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök elköszönt a kormány tagjaitól, s megerősítette, a jövőt is közéleti szereplőként képzeli el, azonban progresszív politikusként az eddigieknél hátrébb lépve.

Csak a szépre emlékeztek

Daróczi összegzésként elmondta: a Gyurcsány-kormánynak 219 ülése volt. A kabinet eddig 1084 kormányrendeletet és 914 határozatott hozott, ez a szám a tegnapi döntésekkel még bővülni fog. 404 törvényjavaslatból 338-at már kihirdettek, kettő elnöki aláírásra vár, illetve 44 tárgyalása még folyamatban van.

A Gyurcsány-kormány eredményeiből Daróczi kiemelte, hogy duplájára nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset, illetve a nyugdíjak 16 százalékkal magasabbak, mint a rendszerváltáskor voltak. A gyes és a gyed 2002-es 250 milliárd forintos kiadásaihoz képest 2009-ben 540 milliárd forintot jelentett. A családi pótlék összege is megkétszereződött. Nőtt a számítógéppel rendelkezők száma, megötszöröződött az internet előfizetéssel, illetve megháromszorozódott a mobiltelefonnal rendelkezőké. A szállodai férőhelyek száma 53 százalékkal emelkedett, míg a gyorsforgalmi úthálózat megkétszereződött. Három új híd épült a Dunán, egy a Tiszán. "A feketegazdaság visszaszorításának köszönhetően az állami bevételek 250 milliárd forinttal emelkedtek" - ismertette a szóvivő.

A szóvivőnek sem volt maradása

Daróczi Dávid is elbúcsúzott, mert a Gyurcsány-kormány távozását követően nem hosszabbítja meg kormányszóvivői mandátumát. Mint mondta, távozik a politikából, s a magánszférában szeretne dolgozni.

Az elemezők a kudarcokat is hosszan sorolták

Látványos eredményeket és komoly kudarcokat felvonultató, ellentmondásos időszakként értékelték a lapunknak nyilatkozó politológusok a két Gyurcsány-kormány tevékenységét. Juhász Attila, a Political Capital munkatársa szerint "erős negatív következményekkel" jár, hogy a még a Medgyessy-kormányhoz kötödő szociális intézkedéseket most vissza kell vonni, ugyanakkor az infrastruktúrafejlesztés, az európai uniós támogatások és a vállalkozások fejlesztése terén voltak eredményei a Gyurcsány Ferenc vezette kabineteknek.

Kiszelly Zoltán úgy látja, a második Gyurcsány-kormány alatt elkezdett egészségügyi átalakítások és ugyancsak az infrastruktúra fejlesztése, autópályák és Duna-hidak építése tekinthető eredménynek, kudarc viszont, hogy Gyurcsány túl későn ismerte fel, hogy a hiánycsökkentéshez kiadáscsökkentésre is szükség van, nemcsak a bevételek növelésére.

Juhász Attila kiemelte: mára egyértelműen negatívvá vált a Gyurcsány-kormány megítélése, mert az államháztartási hiány csökkentése miatt népszerűtlen intézkedéseket kellet hoznia 2006 nyarától. Ezzel kapcsolatban Kiszelly Zoltán azt mondta, a kormány népszerűsége ekkor, vagyis még jóval az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt kezdett zuhanni, éppen az Új egyensúly program megszorító intézkedéseinek ismertetésével.

Kiszelly szerint az első Gyurcsány-kormány alatt nem történtek átütő változások, mert például a száz lépés programja is inkább szakpolitikai intézkedéseket tartalmazott. "Érdekesen alakult a népszavazás utáni időszak, mivel a kabinet kisebbségi kormánnyá alakulva nem rendelkezett többséggel, viszont az ellenzék, szintén kellő többség hiányában nem tudta feloszlatni a parlamentet" - mondta a politológus.

Juhász Attila a Gyurcsány-kormányok tevékenységével összefüggésben hangsúlyozta, egyrészt a második kormányzati ciklusban valamennyi nagy beruházást és reformot le kellett állítani és vissza kellett vonni - így például a kormányzati negyed építését, illetve az egészségügyi reformot -, másrészt a kormány semmilyen politikai eredményt, programot, reformot nem tudott hivatkozási alapként kezelni.

"Ez azt jelenti, hogy például az autópálya-építést és hasonló eredményeket nem tudták hasznos dologként, vívmányként feltüntetni" - fűzte hozzá Juhász Attila. Azzal kapcsolatban, hogy miképp alakulhat Gyurcsány Ferenc politikai pályája, a szakember azt mondta, Gyurcsány politikusi ambícióit nem változtatta meg, hogy le kellett köszönnie a pártelnökségről. "Hosszabb távon mindenképpen mérce marad, akár pozitív, akár negatív értelemben" - vélekedett Juhász Attila.

Miniszterkeringő a Gyurcsány-kormányban

Úgy kezdte 2006-ban Gyurcsány Ferenc, hogy tizenhétről tizenkettőre csökkentette a miniszterek számát. Megszűntette például az informatikai tárcát, összevonta az oktatási és kulturális minisztériumot, valamint a belügyminisztérium helyett létrejött az önkormányzati tárca, a rendészeti ügyek pedig az igazságügyi tárcához kerültek.

Elsőként Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Molnár Lajos, a magyar egészségügy nagy megújítója nyújtotta be lemondását 2007. áprilisában, mert a megtett reformlépéseket túl kicsinek találta. Májusban Gyurcsány Ferenc elfogadta Petrétei József rendészeti miniszter lemondását is, az ő vesztét az MTV székház sikeres ostroma, valamint a Zsanett-ügy okozta. Nyáron nagyobb mozgás volt a bársonyszékekben: Kiss Péter addigi szociális miniszter lett a kancelláriaminiszter, de Szilvásy György titokgazdaként így is a kabinetben maradt. Kiss helyére Lamperth Mónika érkezett az önkormányzati tárcától, őt pedig Bajnai Gordon váltotta.

Petrétei és a nem eléggé keménykezű Takács Albert után 2008 februárjától Draskovics Tibor vette át a rendészeti ügyeket, áprilisban viszont Horváth Ágnes egészségügyi miniszter „botrányos” leváltása miatt kilépett a kormánykoalícióból a komplett SZDSZ. A nagy nehezen felálló kisebbségi kormányból azóta csak Szabó Pál közlekedési miniszter mondott le egy vasúti baleset miatt.

A Gyurcsány-kormányok kronológiája

2004. október 9: Megalakul Gyurcsány Ferenc első kormánya

2005. május 2.: Gyurcsány bejelenti a száz lépés programját

2005. június 27.: A kormányfő az áfa csökkentésére tesz javaslatot

2006. június 9.: Megalakul a második Gyurcsány-kormány

2006. június 15.: A miniszterelnök megszorító intézkedéseket jelent be

2006. szeptember 17.: Nyilvánosságra kerül az őszödi beszéd

2006. ősz: Zavargások, kormányellenes tüntetések Budapesten

2007. február 15.: A vizitdíj bevezetése.

2007. december 17.: Az egészségbiztosítási törvény elfogadása. A törvényt 2008. május 26-án az Országgyűlés visszavonja.

2008. március 9.: Ellenzéki kezdeményezésre népszavazás a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről. Eredményeképpen a vizitdíj március 31-ével megszűnik.

2008. május 1.: A kabinet kisebbségi kormánnyá alakul, miután az SZDSZ április 30-ával visszahívja minisztereit a kormányból

2008. október 18.: Összeül a Nemzeti csúcs címmet viselő válságkezelő konferencia

2009. február 16.: Gyurcsány ismerteti kormánya válságkezelő programját

2009. március 21. Gyurcsány bejelenti távozását a kormány éléről

2009. április 14.: A parlament szavaz a Gyurcsány Ferenc elleni bizalmatlansági indítványról