Az ÁSZ szerint a támogatások elszámolása komoly hiányosságokat mutat, hiszen az illetékes minisztériumok nem írtak elő a bankoknak egységes módszert. Így az adatszolgáltatás teljesítése, a támogatások kalkulációja érdekében a szükséges informatikai programokat a hitelintézetek maguk fejlesztették ki.
Az adatszolgáltatások tartalma emellett a bankok felelősségi körébe tartozott, és ezt érdemben nem ellenőrizte egyetlen, a lakáscélú támogatások nyújtásában részt vállaló állami szervezet sem – mutat rá az ÁSZ.
A számvevőszék adatai szerint az állam 2000 és 2008 között összesen 1469 milliárd forintot költött lakástámogatás címén, és a költségvetési kiadások évről évre fokozatosan emelkedtek: a 2000-ben regisztrált 50 milliárd után tavaly már 186 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A támogatott hitelállomány dinamikus emelkedése emellett – hangsúlyozza az ÁSZ – hosszabb távra (10-15 évre) determinálta a költségvetés lakástámogatási kiadásait.
Az új hitelkihelyezéseknél ugyanakkor szembetűnő változásokat hoztak a 2003 végével bevezetett szigorítások: az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizakölcsönökkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes. Így az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma 10, összege pedig 8,6 százalékra csökkent az összes engedélyezett hitelállományon belül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.