Vagyonadó a sógoroknál?

Mindkét osztrák kormánypárton belül nő azoknak a vezetőknek a száma, akik a vagyoni jellegű adók emelésével szeretnék igazságosabbá tenni a válság terheinek elosztását. A „lavinát” a szociáldemokrata párt (SPÖ) stájerországi vezetője, Franz Voves váltotta ki a múlt héten vázolt gazdasági elképzeléseivel, amelyekben egyebek mellett a gazdagok adóterheinek növelése, valamint az „adódömping” elkerülését célzó uniós szintű együttműködés szerepel. Voves ma Bécsben tárgyal a javaslatról, ám az már az elmúlt hét második felében heves vitákat váltott ki.

Az SPÖ vezetője, Werner Faymann kancellár csípőből elutasította a felvetést, ám érvelését – amely szerint a vagyonadó-emelés nem szerepel a koalíciós szerződésben – több párttársa is nevetségesnek tartja. Karintiai, tiroli és más tartományi SPÖ-politikusok is Voves mellé álltak, és természetesen a szakszervezeti vezetők is egyetértenek a vagyon terheinek növelésével és a munka tehermentesítésével. Heinz Fischer köztársasági elnök szintén beavatkozott a vitába, amikor a Der Standard pénteki számában üdvözölte, hogy vitatémává vált a terhek igazságos elosztása. Az adóreform esélyét növeli, hogy a jelenlegi helyzetben a koalíciós partner ÖVP egyes képviselői is megfontolandónak tartják a vagyon megadóztatását.

A vagyoni jellegű adók Ausztriában mindössze a GDP fél százalékát teszik ki, ez negyede a tizenöt „régi” EU-tagállam átlagának. Ha ezt az egyenlőtlenséget korrigálnák, az éves szinten jó négymilliárd euró pluszbevételt hozhatna a bécsi kincstárnak, és egyúttal az utóbbi évtizedekben egyre nagyobbá vált anyagi különbségeket is csökkentené az osztrák társadalmon belül. Hogy pontosan milyen adónemeket emeljenek vagy vezessenek be, arról persze még nagyobb vita várható, mint magáról az alapelvről. A lehetőségek köre meglehetősen tág: a jelenlegi telekadónál például még mindig az 1970-es években megállapított fiktív értékeket veszik alapul.

Az ellenzéki zöldek által a napokban előterjesztett modell három pilléren nyugszik. Ezek: a vagyontárgyak értékén alapuló adó, az értéknövekedési adó, illetve a – korábban eltörölt – örökösödési és ajándékozási adó újbóli bevezetése. A párt pénzügyi illetékese, Werner Kogler szerint az adózási határokat olyan nagyvonalúan húznák meg, hogy a lakosság kilencven százalékát nem érintenék a módosítások. A fennmaradó tíz százaléknak viszont – amely a vagyon kétharmadával rendelkezik – jobban hozzá kellene járulnia a közterhekhez – véli a zöldpárti politikus.

Miközben az átlag amerikai jövedelmét mindössze 12,6 százalékos elvonás terheli, egy lakás után a tényleges piaci érték 1–3 százalékát, azaz jó néhány ezer dollárt kell leróni évente.

A hiteltörlesztések mellett ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági válság kezdete óta óriási számban kényszerültek eladni otthonaikat az amerikai családok.

Miközben az átlag amerikai jövedelmét mindössze 12,6 százalékos elvonás terheli, egy lakás után a tényleges piaci érték 1–3 százalékát, azaz jó néhány ezer dollárt kell leróni évente.

A hiteltörlesztések mellett ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági válság kezdete óta óriási számban kényszerültek eladni otthonaikat az amerikai családok.-->