Szociális mélyrepülésben

Egyetlen uniós tagállamban sem romlott olyan nagy mértékben a szociális esélyegyenlőség 2006 és 2008 között, mint Magyarországon – derül ki a Berlinpolis német kutatóintézet friss elemzéséből. Hazánk a vizsgált időszakban a 13.-ról a 24. helyre esett vissza a 27 tagállam között, elsősorban a munkapiaci aktivitás, a képzési esélyek, illetve a demográfiai mutatók alapján mutatott rossz eredmények miatt. A szociális esélyegyenlőség és a jövő kihívásaira való felkészültség tekintetében az észak-európai államok számítanak az unió éllovasainak.

A Berlinpolis elemzése 35 indikátor alapján állította fel rangsorát. Az indikátorokat öt nagy dimenziócsoportba sorolták: jövedelemmegoszlás és szociális biztonság (I.), hozzáférés a munkapiachoz (II.), tanulási és szakképzési esélyek (III.), nemek esélyegyenlősége (IV.), illetve a kereső és eltartott generációk számaránya a társadalomban (V.). Az adatok többsége a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), illetve az Eurostat szabadon hozzáférhető statisztikáiból származik.

Hazánk a legjobb helyezést az I. dimenziócsoport terén érte el. Ezen belül is a jövedelemmegoszlás tekintetében szerepeltünk kiemelkedően, ahol a társadalom legjobban és legrosszabbul kereső 20-20 százaléka közötti viszonylag alacsony (mindössze 3,7-szeres) különbségnek köszönhetően Dániával és Finnországgal osztozunk a 6. helyen. Ugyanezen dimenziócsoporton belül viszont 25.-ek lettünk a kereső nélküli családokban élő gyermekek magas hányada miatt: a 13,9 százalékos magyarországi arány jócskán felülmúlja a 9,4-es uniós átlagot.

A magyar mutatók mélypontjait a II. dimenziócsoport eredményei képezik. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta, a 24 évnél fiatalabbak, illetve az alacsonyan képzettek körében mért állástalanság terén egyaránt a leghátsó ötödben szerepelünk. Az V. dimenziócsoportban, ahol hazánk összesítve a 23. helyre került a 2008-as ranglistán, a nyugdíjba vonulás túl alacsony átlagéletkora, az 55–64 éves korúak csekély arányú foglalkoztatottsága, illetve az alacsony termékenységi ráta eredményeként jött ki a rossz eredmény.

A tanulmány összegzéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy több dimenzió kapcsán uniószerte komoly romlás figyelhető meg. Így például a jövedelmi olló folyamatos nyílása tapasztalható: a legutóbbi adatok tanúsága szerint már minden hatodik európai polgár szegénységben él. Emellett a munkanélküliségnek a globális válság kirobbanását megelőző visszaszorulása ellenére is tovább nőtt a gyermekek veszélyeztetettsége az unióban: tíz közül legalább egyet fenyeget a szegénységbe való lecsúszás.

Esély nélkül

Az alacsonyan képzettek munkapiaci esélyei nemcsak Magyarországon, de számos más tagállamban is romlottak. Ez utóbbi terén – a legtöbb részmutatóval ellentétben – Németország, Csehország és Szlovákia a magyar 22. helynél is roszszabb eredményt ért el.