A Simor elleni támadások miatt óvatosabb a jegybank

A múlt hét végére valamelyest begyengült a forint: 1,3 százalékot vesztett értékéből az euróval szemben pénteken, de így is a hazai deviza volt a legjobban teljesítő pénznem a Bloomberg hírügynökségen követett 25 feltörekvő eszköz közül: a múlt héten 4,2 százalékot erősödött.

A forint árfolyama a múlt hét utolsó két kereskedési napján az elmúlt 200 napos átlag erős oldalára került: 275 és 278 forint közötti sávban ingadozott a jegyzés, péntek estére a 277 és 279-es sávba szorult vissza. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, átmenetileg átlépheti a kurzus ezt a technikai szintet és tovább erősödhet, de ezt a pillanatnyi hangulat valamint deviza piaci pozícionáltság okozza, ugyanakkor a magyar eszközök mögötti fundamentumok nem sokat változtak az utóbbi időben. A szakértő szerint akár már a nyári hónapokban visszakerülhet a 300 forint fölé a jegyzés - abba a régióba, amelyet a reális árfolyamszint indokol.

A forint gyengülését több tényező is előidézheti, így például a lett fizetőeszköz leértékelése, amelynek egyelőre nem lehet látni a pontos következményeit. A szakma szerint elkerülhetetlen, hogy a balti állam devizájának értékelését ne vizsgálják felül, a kérdés az, hogy az ennek hatására fellépő költségek Lettországon - valamint az ország bankrendszeréhez szorosan kötődő svéd hitelpiacon - belül tarthatóak, vagy a komoly veszteségek miatt a lépés a feltörekvőket általánosan érintő, gyengülő hullámot gerjeszt a térség egészében.

A közgazdász emiatt sem tartja megjósolhatónak, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) mikor lesz képes a kamathoz nyúlni. Fokozza a bonyodalmakat a jegybankelnök körüli politikai skandalum, és a személye ellen irányuló politikai színezetű támadások. Duronelly Péter úgy véli, ez a huzavona befolyással bírhat a hazai monetáris politikára, és a fokozottabb óvatosság irányába tolhatja el a döntéshozókat. "A Simor András elleni támadás instabilitást visz a rendszerbe, ami megakaszthatja a kamatereszkedést, sőt, az sem kizárt, hogy nem a vágás lesz a következő lépés" - véli az elemző.

Hasonlóan látja a monetáris tanács (mt) helyzetét Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője, szerinte is még tartani fogja a kamatot ebben a hónapban a jegybank, de a nyáron nagy valószínűséggel már megkezdődhet a vágás. A kivárásra utalhat az utóbbi hetek jegybanki tagok nyilatkozat sorozata, Simor mellett Karvalits Ferenc és Csáki Csaba is a tartást valószínűsített (igaz, az utóbbi szerint a jövő hónapban már vághat a jegybank). A múlt hónapban két tag: Bihari Péter, és Bihari Vilmos támogatta az 50 bázispontos vágást, míg a többi hét tanácstag a tartásra szavazott.

Kovács Mátyás szerint a Simor elleni támadás bizonytalansági faktort jelent, főleg a külföldi befektetők szemében, de magára a monetáris döntéshozatalra nincs hatása. A következő hónapokban jó eséllyel beindulhat egy kamatereszkedési ciklus, ami idén háromszori 50 bázispontos vágásig terjedhet: vagyis év végére 8 százalékra süllyedhet a jelenleg 9,50 százalékos hazai irányadó kamatráta.

A nemzetközi elemzők is úgy látják: ebben a hónapban tartani lesz kénytelen az alapkamaton a jegybank. Elisabeth Andreew, a koppenhágai Nordea Bank deviza-szakértője úgy látja, hogy az utóbbi napokban inkább visszarendeződés kezdődött a részvénypiacokon, és a forint esetében is a befektetők a túlértékeltséget látják az elmúlt heti raliban, vagyis korai volt az erős szintre történő kapaszkodás. Az inflációs bizonytalansággal kiegészített kép óvatosságra intheti a jegybankot, amely tartani fogja a kamatot – véli Andreew. A szakértő ugyanakkor a következő hat hónapban összesen 150 bázispontos csökkentést tart valószínűnek, mint mondja, rendkívül fontos lenne, ha a kamatszint csökkenne és Magyarország nem veszítené el a monetáris eszközöket a gazdasági élénkítésre.

Kovács Mátyás úgy véli, hogy a latt leértékelése nagy valószínűséggel újabb gyengülési hullámot gerjesztene az egész térségben, de az eddigi nyilatkozatok alapján mégis úgy tűnik, hogy a rigai döntéshozók tartani fogják az árfolyamszintet, amelyben az EU is segítségükre lesz. Lettországban egyébként ma tartanak parlamenti szavazást arról a megszorító csomagról, amelyben a közalkalmazotti bérek 20 százalékos csökkentéséről, és az új költségvetésről döntenek. Ennek a kimenetelétől függ, hogy a balti állam megkapja azt az 1,7 milliárd eurós keretet az összesen 7,5 milliárd eurós készenléti segélyből, amelyről a Nemzetközi Valutaalappal állapodott meg. (A magyar pénzügyminiszter pénteken állapodott meg az utolsó 1,5 milliárd eurós készenléti csomag lehívásáról).

Kovács Mátyás szerint a forint piacon – bár veszély faktorként hat rá a lett helyzet – nem lesz nagy mozgás a nyári hónapokban, és inkább az erős irányba mozdulhat el a jegyzés, akár a 270-es szint felé. Jelenleg inkább jó a hangulat a piacon, ami kedvez a magyar eszközöknek. A szakértő szerint a megugró infláció nem okoz majd gondot a jegybanknak, amely többször jelezte, hogy átnéz az átmeneti megugráson (májusban 3,8 százalékra szökött az éves alapon számolt pénzromlás üteme, a közgazdászok 3,1 százalékot vártak).

Ezzel szemben Jon Harris, a londoni Dresdner Kleinwort deviza stratégája úgy látja: nem valószínű, hogy a forint a 270-es szinten túl tudna erősödni a középtávon, ugyanis jelentősek a gazdasági és a politikai kockázatok.

Mégis, a globális jókedvet igyekszi kihasználni az Államadósság Kezelőközpont (ÁKK), amely csütörtökre 15 milliárd forintos kötvény eladást hirdetett meg. (2013, 2015 és 2019-ben lejáró kötvényeket ad el 5-5 milliárd forint értékben). A június 4-i aukción az 5 éves referenciájú papír átlaghozama: 10,40 százalék volt, a három éves esetében a hozam 10,30 százalék, míg a 10 évesnél: 10,37 százalék volt a hozam.

A hazai deviza árfolyamát ezen a héten a lett költségvetés elfogadása mellett befolyásolhatja a lengyel inflációs adat, amelyet szintén ma tesz közzé a varsói statisztikai hivatal, illetve a holnapi török kamatdöntés.