Kevés pénz jut az aszálykárokra

Kártérítés. Benyújthatják kártérítési igényüket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz az agrárvállalkozások, miután Gráf József agrárminiszter az idei aszályt az ország teljes területén vis maior eseménynek nyilvánította. Az FVM állásfoglalása volt a feltétele annak, hogy a regisztrált termelők a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerből támogatásokat kaphassanak, ha betakarítás utáni, számított hozamérték-csökkenésük meghaladja a 30 százalékot. Az állam az elismert veszteségek 80 százalékát téríti meg, túligénylés esetén pedig a kérelmezők között „arányos visszaosztást” alkalmaz. Ágazati felmérések szerint a kalászosoknál és a repcénél lesz a legnagyobb a terméskiesés.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint biztosan nem lesz elegendő kártérítési forrás, mivel az állami és termelői hozzájárulásból táplálkozó nemzeti kárenyhítési alap 5 milliárd forinttal gazdálkodhat, miközben a termelői veszteségek 65–80 milliárdra rúghatnak – közölte Obreczán Ferenc, a szervezet főtitkára. Ráadául a június 30-ig esedékes gazdálkodói befizetések egy része is kétségessé vált, mivel az agrárvállalkozások rossz pénzügyi helyzetben vannak.

Hatással lehet viszont az FVM-közlemény a termelők és a felvásárlók szerződéses kapcsolataira, mert a gazdálkodók hivatkozhatnak a vis maiorra, ha a vállalt árumennyiséget az aszály miatt nem tudják leszállítani – közölte Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Tény ugyanakkor, hogy mostanra a szokásosnál kevesebb értékesítési szerződés született, mivel a piaci szereplőknél a hitelválság finanszírozási (felvásárlási) nehézségeket okoz. A malomipar például – állapította meg Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke – biztosan kevesebb búzát vesz majd meg az idei aratás után a pénzügyi gondok miatt. HL