Súlyponteltolódás a világban

Kulcsszerepet játszhat a mostani globális válság leküzdésében a négy legnagyobb feltörekvő gazdaság. Sőt, a következő évtizedekben egyes vélemények szerint fokozatosan átvehetik a világgazdasági folyamatok irányítását is a nyugati hatalmaktól. Ez a perspektíva ad különös súlyt az oroszországi Jekatyerin-burgban ma megrendezendő első orosz–kínai–brazil–indiai csúcsnak, amellyel legfelső szinten is hivatalos formát ölt az angol országnevekből képzett mozaikszóval BRIC csoportnak nevezett társulás együttműködése.

A Kreml tervei szerint elsősorban a gazdasági partnerekkel való együttműködés jövőjéről és a nemzetközi gazdasági fórumokon való döntéshozatal reformjáról fog egyeztetni az uráli városban Dmitrij Medvegyev, Hu Csin-tao, Luiz Inácio Lula da Silva és Manmohan Szingh. A tárgyalások után kiadandó közös nyilatkozatukkal a G8 csoport július elején sorra kerülő csúcsértekezletét kívánják befolyásolni, és azt is szeretnék biztosítani, hogy 2011 januárjáig megszülessen az egyezség az IMF kvótáinak újraosztásáról. Jelenleg Kínáé a szavazatok 3,7 százaléka, Oroszország 2,7, Brazília 1,4, India pedig 1,9 százalékkal rendelkezik, ez – főleg Kína esetében – elmarad gazdasági súlyuktól. Egyre többen szorgalmazzák, hogy a G8 csoportban Német-, Francia- és Olaszország, illetve Nagy-Britannia helyét egy közös EU-hellyel váltsák fel, s így Kína, India és Brazília is megjelenhetne az exkluzív klubban – sőt, az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja sem halogatható a végtelenségig.

Jelenleg a négy BRIC ország vásárlóerő-paritáson számolva a világ GDP-jének 22 százalékát állítja elő. Tíz évvel ezelőtt ez az arány még csak 16 százalék volt, ám azóta a kínai gazdaság éves átlagban közel 10, az indiai és az orosz 7-7, a brazil pedig 3,3 százalékkal növekedett. Az idén is sokkal jobb eredményre számítanak a világ többi részén és különösen a fejlett országoknál várhatónál. Erre hivatkozott a brazil elnök akkor, amikor kijelentette: a feltörekvő országok óriási szolgálatot tesznek a világgazdaság megmentése érdekében. A nemzetközi pénzügyi szervezetekben játszott szerepük növeléséhez azzal is igyekeznek muníciót adni, hogy nagy összegű SDR-kötvény lejegyzésével – Kína 40 milliárd, Oroszország és Brazília 10-10 milliárd dollárnyiéval – járulnak hozzá az IMF feltőkésítéséhez.

A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jim O’Neill szerint (ő használta először, 2001-ben a BRIC csoport elnevezést) a négyek eddig is biztos nyerőnek számítottak a hosszú távú világgazdasági versengésben, és a mostani krízis tovább gyorsítja a „hatalomátvételt”. Kína számára kifejezetten hasznos a válság, hiszen világossá tette, hogy nem szabad további fejlődését egyoldalúan az exportra alapoznia. O’Neill a Reutersnek nyilatkozva azt jósolta, hogy húsz év múlva Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, és addigra a négy BRIC ország együttesen lekörözi a G7 csoportot. A korábbi számítások még nem két, hanem három évtizedről szóltak.

Ennek dacára a BRIC országokkal mint egységes tömbbel a mostani csúcsértekezlet után sem kell számolni a nemzetközi porondon. Megfigyelők szerint éppen a gazdaságilag leggyengébb két tag – Oroszország és Brazília – szorgalmazza a szoros együttműködést, míg a két nagyobb játékosnak, Kínának és Indiának nem igazán érdeke a „közösködés”, hiszen ők méretüknél fogva külön kategóriát alkotnak.

A négy érintett ország közül három – Oroszország, Kína és India – kifejezetten jelentős kereskedelmi partnere Magyarországnak, Brazília pedig a latin-amerikai térségben húzóreláció. Mind a négy viszonylatra magyar passzívum jellemző – igaz, eltérő mértékben. S az is többé-kevésbé áll mind a négy országra, hogy a magyar gazságdiplomácia nagy figyelmet szentel nekik. Ez évek óta igaz, ám a válságkezelés részeként még inkább igyekeznek különféle eszközökkel elősegíteni a magyar piaci jelenlét térnyerését, legalább részben kompenzálni a másutt – elsősorban Európában – kieső exportlehetőségeket.

Magyarország számára a legjelentősebb – az összforgalmat tekintve – partner Oroszország, ahol az elmúlt években kiemelkedő sikereket sikerült elérni az export növelése terén: 2002 óta meghatszorozódott a kivitelünk. Ennek ellenére a passzívum kiugróan magas maradt, ennek oka az energiahordozó-importunk. Örvendetes fejlemények szép számmal vannak – ami részben annak is köszönhető, hogy immár a régiók „megdolgozása” is folyik – például vidéken is nyílt külgazdasági képviselet, s szorosabbá váltak a gazdaságdiplomáciai lobbizásra is alkalmat adó magas szintű találkozók. Emellett számos, állami eszközökkel is támogatott rendezvény célpontja az ország.

A gazdaságdiplomáciai erőfeszítések, a vidék megdolgozása és általában a kapcsolatok szorosabbra fűzése a kínai relációra is jellemző. Ezeket az évek óta érzékelhető törekvéseket tetőzte az a tavalyelőtt rendezett nagyszabású magyar gazdasági évad, amely növelte az érdeklődést az itteni lehetőségek iránt. Tény: Kína európai hídfőállásként tekint Magyarországra, befektetési és kereskedelmi téren egyaránt. A jelentős kereskedelmi hiányunkat is jórészt ez magyarázza: a Kínából vásárolt termékek nagy hányada továbbfeldolgozva európai exportra kerül.

India a rendszerváltást megelőzően hagyományos partnere volt Magyarországnak, majd a kapcsolatok intenzitása jócskán lecsökkent. Az elmúlt pár évben azonban ismét kezdi felfedezni egymást a két ország.

Brazília hosszú évek óta egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk Latin-Amerikában. Bár az ország 2005-ben az amerikai kontinens államai között az összforgalmat tekintve az Egyesült Államok mögött még a második helyet foglalta el, tavaly már csak a negyedik volt. Ez annak tudható be, hogy miközben az exportunk gyakorlatilag szinten maradt, az importunk durván a felére csökkent. A kétoldalú árucsere-forgalomban hagyományos a magyar passzívum, ez azonban tavaly már nem volt számottevő. NVZs–TG

A BRIC-csúcstalálkozón olyan megoldásokat készülnek megvitatni, amelyek révén a megtakarítások nem válnak „kaszinózás” áldozatává, hanem közvetlenül termelő beruházásokat szolgálnak.

A BRIC-csúcstalálkozón olyan megoldásokat készülnek megvitatni, amelyek révén a megtakarítások nem válnak „kaszinózás” áldozatává, hanem közvetlenül termelő beruházásokat szolgálnak.-->