Lobbi magyar módra - Meddig"nyüzsöghetnek" kontroll nélkül?
A módosítás nemcsak a lobbistáktól, hanem a központi döntéshozóktól is megkövetelne kötelezettségeket, amelyek elmulasztását szankcionálná. Kiterjesztené a törvény hatályát többek között a társadalmi szervezetekre, így kivédené, hogy a cégek – mondjuk – egyesületek hátteréből lobbizhassanak, mint ma több esetben teszik. A szakma, sőt az IRM Igazságügyi Hivatala is régóta szorgalmazza a változtatást, mivel a 2006-ban született törvény kevéssé váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A tapasztalatok azt mutatják, kétféle lobbista van: az egyiknek igazolványa van, és be kell számolnia a tevékenységéről, de nem lobbizik, a másiknak nincs igazolványa, beszámolási kötelezettsége, mégis csinálja – mondta Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal főigazgató-helyettese. A hivatal nyilvántartásában mintegy kétszáz lobbista szerepel. Sokan azért jelentkeztek, mert úgy vélték, ez afféle szakértői névjegyzék, amelyből majd választ az, akinek szüksége van lobbistára. Csakhogy ez nem így működik, a lobbizónak kellene „nyüzsögnie”, hogy legyen dolga.
A regisztráltak legfeljebb tíz százaléka lobbizik folyamatosan, többnyire ugyanazok. Ők be is számolnak a tevékenységükről negyedévente. Mások nemigen. A nyilvántartásból eddig negyven főt töröltek, mert folyamatosan nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek. Egyikük sem fellebbezte meg a döntést. Mindez azt jelzi, nem működik jól a törvény, sokan nem veszik komolyan.
A hivatal egyebek között javasolja: az igazolvány nélkül lobbizóról is legyen köteles beszámolni a megkeresett szerv, a hivatal pedig eldönthesse, történt-e érdemi döntésbefolyásolás vagy sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.