A magyar társasági jog 1988 óta az alábbi alapokon áll:
a) A kft./rt. éles elkülönítése a tagok mögöttes felelősségével működő többi társasági formától.
A tagok/részvényesek (továbbiakban: tag) a társaság tartozásaiért a hitelezők felé nem felelnek.
b) A hitelezőkkel szemben kizárólag a társaság felel, ugyanúgy, mint amikor a társaság okoz kárt harmadik személynek. A károsult kizárólag a kft./rt.-t perelheti, és csak a társaság léphet fel a kárt ténylegesen okozó ügyvezetéssel szemben.
c) A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, önfelelősséggel vezeti a társaságot. Az egyszemélyes kft./rt. kivételével a tulajdonosok által nem utasítható, hatáskörét kizárólag a tag(köz)gyűlés vonhatja el, de csak akkor, ha erre a létesítő okirat feljogosítja.
d) Az ügyvezetés a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
Ezen alapelvek alól a későbbi jogfejlődés két kivételt tett. Az első az úgynevezett tagokra való felelősségátvitel, amely a Ptk.-beli joggal való visszaélés tilalmából származik. A kft./rt. önálló jogi személyiségével, a tagi felelősség kizárásával visszaélni nem lehet, a korlátolt felelősséget rendeltetésszerűen kell használni.
Nem hivatkozhat a társaság hitelezők kielégítése nélküli megszűnése esetén felelőssége hiányára az a tag, aki a fentiekkel a hitelezők rovására visszaélt. Ez elsősorban akkor fordulhat elő, ha a tag a társasági vagyont saját maga vagy más személy javára úgy csökkentette, hogy ezáltal a társaság a hitelezők követeléseit nem tudja kielégíteni. Ilyenkor a bíróság a kft./rt. önálló felelősségét áttörve átviheti a felelősséget a tagra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.