Bajnaiék inkább fizetnek, de nem nyitják meg a titkos aktákat

Maszatolásnak tartja az Igazságügyi Minisztérium válaszát Kenedi János történész ügyvédje, bár az 1,9 millió forintnak megfelelő hétezer euró, amelyet a tárca kifizet a kutatónak, egyáltalán nem ajándék, hiszen a strasbourgi bíróság szabta ki büntetésképpen a magyar államra. Vagyis a kormány a tárca levele szerint elfogadja a strasbourgi elmarasztaló ítéletet, de a végrehajtás furcsa módon mégis kétséges - közölte az MR1-Kossuth Rádió.

A strasbourgi emberi jogi bíróság nemrég megerősítette a több mint tíz éve hozott magyar bírósági döntést, amely az akkori Belügyminisztériumot kötelezte a kutató által kért állambiztonsági iratok kiadására. A dokumentumok nagy része később átkerült ugyan az Országos Levéltárba, de még mindig van olyan dokumentum, amely nem kutatható. A jelenlegi Igazságügyi Minisztériumnak három hónapja volt, hogy eldöntse, elfogadja-e a strasbourgi ítéletet, vagy felülvizsgálatot kér. Ez a három hónap most lejárt. A tárca úgy tájékoztatott, hogy elfogadja a döntést, és kifizeti a büntetést.

Kérdés, hogy következik-e ebből, hogy mostantól nem kötik feltételekhez a kutatást. Eddig ugyanis ez akadályozta a munkában Kenedi Jánost, ahogy a történész nemrég mondta nekünk: „Csak akkor tekinthetek bele, ha aláírok egy titoktartási nyilatkozatot, olyan iratokra, amelyekről már a bíróság is kimondta, hogy elveszítették a titokminősítésüket”.

Az Igazságügyi Minisztérium azt írta, még mindig folyamatban van egy per, amelyben az állam a tíz évvel ezelőtti magyar bírósági döntés végrehajtását megtámadta, nem az ítélet tartalmát vitatva, hiszen azt már nem is teheti. A kutató ügyvédje, Csapó Annamária azt mondja, az állam évek óta húzza az időt. Legutóbb egy hónappal ezelőtt utasította el egyik kifogását a bíróság.

Az Igazságügyi Minisztériumtól megkérdeztük volna, miként lehet, hogy a strasbourgi bíróság döntése ellenére továbbra sem adják ki az iratokat, illetve, hogy lesz-e újabb kifogásuk a végrehajtás ellen. Egyelőre nem kaptunk választ.

Vajon mi lehet azokban az aktákban, amelyeket minden politikai erő fél nyilvánosságra hozni? Az időhúzás ugyanis az Orbán-kormányra éppúgy igaz, mint a későbbi szocialista kormányokra, hiszen a tíz évvel ezelőtti magyar bírósági ítéletet egyik sem hajtotta végre – jegyezte meg Kenedi János ügyvédje.

A jogszociológus Fleck Zoltán szerint mégpedig mindegyikük ugyanazon ok miatt: „Van egy politikai konszenzus az ügyben: az, hogy amit a Kenedi János, illetve többen mások is szeretnének, az ne történjen meg. Ameddig ez a politikai konszenzus fennáll, addig minden jogi eszköz erőtlen lesz, beleértve a strassbourgi bíróságot”.

A konkrét üggyel kapcsolatban a jogszociológus egyébként arra számít, hogy az ítélet érvényesítését akár még perek tucatjai blokkolhatják egészen addig, amíg az épp hatalmon lévők kisebb veszteségnek tartják az állam presztízsének csorbulását, mint az iratok nyilvánosságra kerülésének következményeit.