Az egyezkedéstől a mentesülésig

Elkészült a magáncsőd tervezete. Célja, hogy elősegítse az adós és a hitelezők egyezségét, ennek híján pedig azt, hogy a bajba jutott – szigorú követelmények teljesítésével – mentesüljön fennmaradó kötelezettségei alól.

A szabályozás ekként lehetőséget nyújt a csőddel küszködő magánszemélynek az újrakezdéshez, hozzájárulhat a lakossági eladósodás megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, erősítheti a felelős hitelezői magatartást.

A tervezet szerint az érintett három szakaszban rendezheti adósságát. A bíróságnál kezdeményezheti a csődnyitást. Ennek megvannak a feltételei, és ha a bíróság elrendeli az eljárást, akkor legfeljebb 90 napos fizetési haladékot kap, amely alatt egyezkedhet a hitelezőkkel. Amennyiben nem egyeznek meg, úgy vagyonát gyorsított csődeljárásban a vagyonfelügyelő – megfelelő terv alapján – felosztja a hitelezők között.

A hitelező a sikertelenül érvényesített követelést behajthatatlan követelésként könyvelheti el. Az esetleges újabb hitelezői fellépés elkerülésére az adós kérheti a tartós törlesztési eljárást.

Ebben a szakaszban a vagyonfelügyelőre ruházza át meglévő és jövőbeni vagyonának a csődvagyonba tartozó hányada feletti rendelkezési jogot. Új kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat, aki arányosan törleszt a hitelezőknek öt éven át, de ezt az időszakot a bíróság két évvel lerövidítheti vagy egy évvel meghosszabbíthatja.

Az eljárás lezárásakor – amennyiben maradéktalanul teljesítette vállalásait – kérheti, hogy a bíróság mondja ki, a még fennmaradt tartozásaiért nem perelhetik be.

További részletek a holnapi Világgazdaságban!