Bajnai: jó kereset, csak a jó teljesítménnyel járjon együtt

Nem az a baj, ha a piaci versenyben részvevő, de köztulajdonban lévő vállalat vezetője jól keres, baj akkor van, ha ez nem párosul a cég jó teljesítményével - felelte újságírói kérdésre Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán, egy budapesti tájékoztatón.

"Azért kezdeményeztem, hogy hozzák nyilvánosságra az állami és önkormányzati társaságoknál felső vezetők jövedelmét és szerződési viszonyait, mert több ügy, így a BKV-nél az látszott, hogy nagyon nincs rend ebben a kérdésben" - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátetette azt is, hogy " helyenként a közpénzekkel való olyan bánásmód alakult ki, amely a pofátlanság kategóriájába esett".

Az állam dolga az, hogy ha már ez bekövetkezett, próbálja elejét venni, hogy a jövőben ne lehessen a közpénzekkel felelőtlenül bánni, ezért kellett hétfőn közzé tenni a vezetői jövedelmekről szóló információkat - hangsúlyozta Bajnai Gordon.

"Azt gondolom, hogy miközben az önkormányzati vállalkozásoknál nincs a kormánynak kényszerítő ereje, az önkormányzati választásoknál a választók majd megítélhetik, hogyan bánnak az ő közpénzeikkel" - magyarázta a kormányfő.

Bajnai Gordon jelezte, hogy a kormány a saját hatáskörében tovább kíván menni, így a nemzeti vagyonkezelőnél és azoknál a minisztériumoknál, amelyek közvetlenül irányítanak állami vállalatokat nézzék meg, vajon túllépnek azokon a normákon, amelyeket korábbi kormányrendelet állapított meg, például a végkielégítések indokoltsága, mértéke, időbeli terjedelme esetében.

Az is fontos, hogy ezen a konkrét problémán túl alakuljon át az állami és önkormányzati irányítás gyakorlata, legyen átlátható és számon kérhető, legyen világos, hogy milyen elvek alapján dőlnek el a fizetések és a végkielégítések - folytatta a miniszterelnök.

A közvagyont ugyanúgy jól kell működtetni mint a magánvagyont, sőt erkölcsi alapon még jobban - jelentette ki Bajnai. Bejelentette: felkérte a pénzügyminisztert és rajta keresztül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy a következő hetekben készítsenek részletes felmérést, és ezután a fejlett piacgazdaságokban honos vállalatirányítási gyakorlatot alakítsák ki az állami tulajdonú cégeknél.

Bajnai Gordon közölte: az a vállalat, amely állami támogatást szeretne kapni, legyen az közlekedési vállalat, vagy pályázó önkormányzati vállalkozás, az alaptámogatáson túl csak akkor jöjjön többlettámogatásért, ha alkalmazza a legkorszerűbb, átlátható vállalatirányítási gyakorlatot.

Eközben a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) azt javasolja, hogy kötelező érvénnyel felezzék meg az állami vezetők jövedelmeit. A szakszervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: porhintésnek tartja az állami vezetők keresetének nyilvánosságra hozását.

Szerintük a kormány akciója pusztán figyelemelterelés az ország súlyos gazdasági helyzetéről. Ha valóban komoly lenne a kormányzati szándék a súlyos társadalmi feszültségek csökkentésére, akkor rendeletet alkotnának az állami vezetők jövedelmeinek maximalizálásáról - mutatnak rá.

Egy méltányos, és a társadalmi igazságosságot szem előtt tartó európai kultúrállamban megengedhetetlen, hogy a munkavállalók és a vezetők között a nemzetgazdasági átlagkeresethez képest hússzoros legyen a jövedelemkülönbség - hangsúlyozza közleményében a MOSZ.

A Fidesz szintén azt javasolja, hogy felezzék meg a magas vezetői jövedelmeket. A Magyar Rádió pedig úgy értesült: több alkotmánybírósági beadvány is született az állami cégvezetők fizetésének nyilvánosságra hozatala miatt.