Bírálja a szakma a körbetartozások elleni jogszabályt

A „Biztos kéz” néven elhíresült, és elsősorban a körbetartozások, másodsorban pedig az építőipari ágazat általános problémáit megoldani kívánó jogszabályalkotást bírálja közleményében az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége.

A szövetség álláspontja szerint az Étv. módosítása az ágazat várakozásaival ellentétesen olyan rendelkezéseket hozott, melyek csupán az építőipari terület problémáinak elmélyítésére szolgálhatnak, és nem fognak eredményre vezetni a körbetartozások megszüntetése körében. A kapcsolódó  "az építőipari kivitelezési tevékenységről" szóló, most elfogadott kormányrendelet pedig átgondolatlan, és működésképtelen rendszert állít fel.

Az Országgyűlés „az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2009. LVII. törvény elfogadásával, többek között az Étv. jelentős módosításáról is határozott. Ez a módosítás adott felhatalmazást a Kormánynak az egyes részletes szabályok megalkotására - így született meg a kormányrendelet, amelyet - a törvénymódosítással egyetemben - bírál a szakmai szövetség, állítva: mindezek eredményeként az ágazat jogbizonytalansága nem enyhülni, sokkal inkább mélyülni fog.

A törvénymódosítás kapcsán a kormány - az ágazat várakozásaival ellentétesen - olyan rendelkezéseket hozott, melyek csak az építőipari terület problémáinak elmélyítésére szolgálhatnak, és nem fognak eredményre vezetni a körbetartozások megszüntetése körében - állítja a közlemény, amely három intézkedést külön is nevesít.

Az egyik, hogy minden vállalkozó kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja el, ha a kivitelezési munkák elvégzésére, de legalábbis az első részszámlájának benyújtásáig saját költségén fedezettel rendelkezik. ellentétes a mai építőipari gyakorlattal, állítja a dokumentum, amely arra is rámutat: bár a klasszikus vállalkozási szerződés típus alapján, a vállalkozók a megrendelők irányába előteljesítésre kötelesek, a tényleges fedezettel általában nem rendelkeznek, az első beérkező részszámlájukból szokták kiegyenlíteni anyag beszállítóikat, és munkaerejük költségeit.

A másik az a rendelkezés, hogy az építtetővel szerződéses viszonyban álló fővállalkozó végszámlájának teljes körű kiegyenlítésére csak akkor lesz jogosult, hogy ha a kötelezettsége teljesítésében résztvevő alvállalkozók követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja. Mindez azt feltételezi, hogy a fővállalkozó akkor kaphatja meg teljesítésének ellenértékét, ha kifizette a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozókat, azaz ez is azt implikálja, hogy a vállalkozó önerőből előfinanszíroz, ami nem felel meg a valós piaci körülményeknek.

S végül, de nem utolsósorban, a módosítás rögzíti az építtetői fedezetkezelést, mint fogalmat, azzal a céllal, hogy  az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének célhoz kötött felhasználását biztosítsa. A törvény ugyanakkor egy ilyen jelentőségű jogintézmény bevezetésekor a kormánynak adott felhatalmazást arra, hogy az építtetői fedezetkezelői intézményét részletes szabályokkal kitöltse. Ám az új intézmény olyan jelentőségű, illetve olyan alapjogokat érintő korlátozásokat tartalmaz, melynek kormányrendeleti szinten történő szabályozása elfogadhatatlan, és alkotmányossági aggályokat is felvet - áll az ÉVOSZ álláspontjában.

A kormányrendelet bírálata
A kapcsolódó kormányrendelet is élesen bírálja a szakmai szövetség, mégpedig kilenc ponton.