BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bírálja a szakma a körbetartozások elleni jogszabályt

Az ÉVOSZ szerint az ágazat jogbizonytalansága nem enyhülni, sokkal inkább mélyülni fog

A „Biztos kéz” néven elhíresült, és elsősorban a körbetartozások, másodsorban pedig az építőipari ágazat általános problémáit megoldani kívánó jogszabályalkotást bírálja közleményében az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége.

A szövetség álláspontja szerint az Étv. módosítása az ágazat várakozásaival ellentétesen olyan rendelkezéseket hozott, melyek csupán az építőipari terület problémáinak elmélyítésére szolgálhatnak, és nem fognak eredményre vezetni a körbetartozások megszüntetése körében. A kapcsolódó  "az építőipari kivitelezési tevékenységről" szóló, most elfogadott kormányrendelet pedig átgondolatlan, és működésképtelen rendszert állít fel.

Az Országgyűlés „az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló 2009. LVII. törvény elfogadásával, többek között az Étv. jelentős módosításáról is határozott. Ez a módosítás adott felhatalmazást a Kormánynak az egyes részletes szabályok megalkotására - így született meg a kormányrendelet, amelyet - a törvénymódosítással egyetemben - bírál a szakmai szövetség, állítva: mindezek eredményeként az ágazat jogbizonytalansága nem enyhülni, sokkal inkább mélyülni fog.

A törvénymódosítás kapcsán a kormány - az ágazat várakozásaival ellentétesen - olyan rendelkezéseket hozott, melyek csak az építőipari terület problémáinak elmélyítésére szolgálhatnak, és nem fognak eredményre vezetni a körbetartozások megszüntetése körében - állítja a közlemény, amely három intézkedést külön is nevesít.

Az egyik, hogy minden vállalkozó kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja el, ha a kivitelezési munkák elvégzésére, de legalábbis az első részszámlájának benyújtásáig saját költségén fedezettel rendelkezik. ellentétes a mai építőipari gyakorlattal, állítja a dokumentum, amely arra is rámutat: bár a klasszikus vállalkozási szerződés típus alapján, a vállalkozók a megrendelők irányába előteljesítésre kötelesek, a tényleges fedezettel általában nem rendelkeznek, az első beérkező részszámlájukból szokták kiegyenlíteni anyag beszállítóikat, és munkaerejük költségeit.

A másik az a rendelkezés, hogy az építtetővel szerződéses viszonyban álló fővállalkozó végszámlájának teljes körű kiegyenlítésére csak akkor lesz jogosult, hogy ha a kötelezettsége teljesítésében résztvevő alvállalkozók követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja. Mindez azt feltételezi, hogy a fővállalkozó akkor kaphatja meg teljesítésének ellenértékét, ha kifizette a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozókat, azaz ez is azt implikálja, hogy a vállalkozó önerőből előfinanszíroz, ami nem felel meg a valós piaci körülményeknek.

S végül, de nem utolsósorban, a módosítás rögzíti az építtetői fedezetkezelést, mint fogalmat, azzal a céllal, hogy  az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének célhoz kötött felhasználását biztosítsa. A törvény ugyanakkor egy ilyen jelentőségű jogintézmény bevezetésekor a kormánynak adott felhatalmazást arra, hogy az építtetői fedezetkezelői intézményét részletes szabályokkal kitöltse. Ám az új intézmény olyan jelentőségű, illetve olyan alapjogokat érintő korlátozásokat tartalmaz, melynek kormányrendeleti szinten történő szabályozása elfogadhatatlan, és alkotmányossági aggályokat is felvet - áll az ÉVOSZ álláspontjában.

A kormányrendelet bírálata
A kapcsolódó kormányrendelet is élesen bírálja a szakmai szövetség, mégpedig kilenc ponton. 

  • 1. Az nem csak az építtetői fedezetkezelő igénybevételével létrejövő szerződéseket, hanem valamennyi építési szerződést rendezi, azzal, hogy sok esetben indokolatlanul vegyíti a két eltérően működő szerződéses viszonyrendszer szabályait. Több alkalommal olyan általánosan kötelező rendelkezéseket tartalmaz, melyeknek az építtetői fedezetkezelő közreműködése nélkül nincs meg az alapja.

  • 2. Az egyetlen érdeme a kormányrendeletnek az, hogy az építőipari ágazatban végre megteremtett egy olyan jogszabályi tényállást, mely vállalkozói felmondási jogot alapít.

  • 3. A fedezetkezelő egy pénzügyi, pénzforgalmi szolgáltatásra jogosult szereplő.

  • 4. Az építtetői fedezetkezelőnek joga lesz a fővállalkozótól visszatartani olyan számláknak az ellenértékét, melyek körében egy az alvállalkozói nyilvántartásba bejegyzett alvállalkozó kifogást jelzett. A szerződéses lánc bármely pontján álló alvállalkozó kifogásolhatja, ha a felette álló vállalkozótól számlájának ellenértékét nem kapta meg, vagy kifogásolhatja, hogy ha számára vitatott összegű teljesítésigazolást adtak ki csupán.

  • 5. Az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás rendszernek részletes szabályait nem lehet megállapítani a kormányrendeletből, nem tudni ki, milyen módon fog tudni a rendszerbe adatokat rögzíteni, nem látni az esetleges valótlan tartalmú adatok közlésének következményét. A rendszer jelenlegi szabályozása annyit tartalmaz, hogy az alvállalkozók oda a fölöttük lévő vállalkozó által kapott kóddal beléphetnek, és maguk adhatják meg szerződésük adatait.

  • 6. Egyáltalán nem rendezi a rendelet a szerződésmódosítások problematikáját, és így a pótmunkák rendezésének a körét. Általános jellegű probléma, hogy az építtetők az eredeti műszaki tartalomhoz képest pótmunkát rendelnek el, ennek dokumentálására azonban nem hajlandók, és ezáltal az egész rendszer megdőlhet, hiszen a magas összeg fedezetéről rendelkezés nem található.

  • 7. A teljes rendszer azt feltételezi, hogy a teljesítések jól elkülöníthető részekre bonthatók, a költségvetés egyes tételei pontról pontra a legutolsó alvállalkozóig végig követhetők, továbbá, hogy mindenki csupán annyit költ a saját vállalkozási szerződésének a teljesítésére, amennyit a láncban fölötte álló személytől ugyanezen munkarészért cserébe kap. Mindez hasonlít a tételes elszámolású vállalkozási szerződések rendszerére, de napjaink gyakorlatának, a vállalkozások fejlődési irányának egyáltalán nem felel meg. Az átalányáras szerződések világát éljük, ez szolgálja a piaci versenyt.

  • 8. Általános építési naplóra vonatkozó szabály született az alvállalkozók nyilvántartásáról, és feltételezi a rendszer, hogy a szerződéses összegek nyilvánosak lesznek. Ez az üzleti titok védelmével messzemenőkig ellentétes szabályozás lenne.

  • 9. Fedezetkezelő igénybevétele esetén kötelezően előírja, hogy a vállalkozó saját rész, vagy végszámlájának benyújtásáig köteles a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó részteljesítésének, vagy teljes teljesítésének pénzügyi elszámolását elvégezni. Nem tudni, mit takar a jogalkotó szándéka szerint a „pénzügyi elszámolás” fogalma.
  • Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.