2008 első felében ugyanis ezeket az országokat még a fejletteknél jóval kevésbé tépázta meg a pénzpiaci felfordulás, tekintve, hogy kevés szállal kötődtek csak az Egyesült Államok és Európa bankrendszeréhez.
A globális működőtőke-áramlás (FDI) a közel 2000 milliárd dolláros történelmi csúcsot jelentő 2007-es szintről tavaly 14 százalékkal esett, majd az idén gyorsuló ütemben folytatta a zuhanást: az idei első negyedév előzetes adatai 44 százalékos zsugorodásról tanúskodnak 2008 azonos időszakához képest.
Tavaly azonban a fejlődő és a rendszerváltó országok körében még kitartott az FDI-áramlás bővülése, ez alaposan átrendezte az erőviszonyokat. Ezeknek a gazdaságoknak a súlya a globális tőkebeáramlás összegét tekintve 43 százalékra bővült, és befektetőként is megerősödtek: a tőkekiáramlásból tavaly 19 százalékkal részesedtek.
Az egyensúly fejlettek és fejlődők között mára részben már helyreállt; az UNCTAD szerint 2008 végére, 2009 elejére a visszaesés az utóbbiakat is elérte. Bár a jelentés Magyarországot a fejlett országok közé sorolja, a hazai trendek a fejlődőkével mutatnak párhuzamot.
A 2008-as növekedés után az idei első negyedéves FDI-beáramlási adatok már 35 százalékos csökkenésről tanúskodnak, amit elemzők csak részben magyaráznak a válsággal; abban szerintük a magyar versenyképesség romlása is szerepet játszott.
A fejlett országokba irányuló tőkebeáramlás közel 30 százalékos tavalyi visszaesése elsősorban a határokon átnyúló fúziós és felvásárlási tevékenység lanyhulásának tudható be. Ezeknél az ügyleteknél 2007-ben egy ötéves virágzásnak szakadt vége; 2008-ban az ügyletek értéke globálisan 39, de Európában például 56 százalékkal zsugorodott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.