- Munkához látott a parlament, de az Ön képviselői széke 20 év után üresen tátongott. Nem bánta meg a döntését?
- Ellentmondásos érzések vannak bennem, mert a hivatásomat adtam fel, de változatlanul úgy érzem, hogy fájdalmas, de helyes döntést hoztam. Tisztességgel, becsülettel tettem a dolgomat, de ma a közéletben és az SZDSZ-ben is olyan felháborító állapotok vannak, hogy lehetetlen és vállalhatatlan helyzetbe kerültem.
- Mintha lenne egy olyan olvasata is a történetnek, hogy feladta a harcot Kóka Jánossal szemben?
- Nem adtam fel. Inkább arról van szó, hogy egyedül én vállaltam felelősséget a hibás lépéseimért, és sokakkal ellentétben én nem ragaszkodom a székemhez és a biztos fizetésemhez. Ugyanakkor a döntésem nem végleges, korai lenne azt mondani, hogy én már soha nem leszek képviselő. Viszont nem fogok beállni abba a sorba, amelyik most kötelességének érzi, hogy rúgjon egyet a már amúgy is földön lévő SZDSZ-be. A pártelnököt sem fogom nyilvánosan kritizálni.
- Ezek szerint fognak még Önnel találkozni a választópolgárok 2010-ben.
- Most még minden bizonytalan, de az biztos, hogy nekem a politikához van tehetségem. Jelenleg keresgélek. Nem vagyok könnyű helyzetben, mert nincsenek vállalkozásaim, de valahogy meg fogom oldani a problémákat. A Fideszből is kiléptem 1993-ban, és fél év alatt talpra álltam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.