G20: Még nem hagynak fel a gazdaságélénkítéssel

Egy évvel később, 2009 szeptemberében már arról szól szinte minden elemzői előrejelzés, hogy a világgazdaság túljutott a II. világháború óta nem tapasztalt súlyosságú recesszió mélypontján, és jövőre növekedés kezdődhet a legnagyobb globális erőcentrumokban csakúgy, mint a válság által különösen meggyötört közép-kelet-európai kis gazdaságokban, köztük Magyarországon.

A világgazdasági összkibocsátás 85 százalékát adó húsz legnagyobb ipari és felzárkózó ország (G20) - saját maguk által "példa nélküli összehangolt költségvetési expanziónak" nevezett gazdaságélénkítési program keretében - 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollárt (csaknem 950 ezer milliárd forintot) szán a világgazdaság újjáélesztésére.

A Húszak szombaton Londonban összegyűlt pénzügyminiszterei azonban az egyre jobb globális makroadatok láttán dilemma elé kerültek: meddig szabad folytatni a szintén példátlan mértékű pénzügypolitikai enyhítéssel kísért agresszív költségvetési gazdaságösztönzést, mikor kell elkezdeni az exitstratégiát, vagyis az élénkítő intézkedések visszavonását?

Az eddigi lépések - mindenekelőtt a szélsőségesen enyhévé tett pénzügypolitika, amelyhez több nagy gazdaságban kvantitatív enyhítés, vagyis nem hitelből eredő új likviditás teremtése járul - ugyanis normál gazdasági körülmények közepette súlyos inflációveszélyt jelentenek, emellett rendkívüli mértékben rontják a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok államháztartási mérleghelyzetét.

Ez utóbbira jellemző példa Nagy-Britannia, amelynek államháztartási hiánya az idei pénzügyi évben a költségvetésbe beállított előrejelzés szerint meghaladja a hazai össztermék (GDP) 12 százalékát, és az Egyesült Államokban is hasonló központi deficitet várnak.

 A G20-országok pénzügyminisztereinek szombati londoni értekezletén - amelynek célja a csoport szeptember végi pittsburghi csúcstalálkozójának előkészítése volt - azonban az a konszenzus alakult ki, hogy a gazdaságélénkítésre elkülönített ötezer milliárd dollárt fel kell használni, és a javuló adatok ellenére még nincs itt az ideje az állami-jegybanki ösztönző programok leépítésének.

A szakminiszterek leszögezték: csak akkor lehet szó az "exitstratégia" alkalmazásáról - vagyis a költségvetési forrásokból és jegybanki likviditásinjekciókból finanszírozott gazdaságösztönzés felszámolásáról -, ha a világgazdaság már egyértelműen ismét növekedési pályára került.

A vendéglátó brit pénzügyminiszter, Alistair Darling már a londoni értekezlet előestéjén világossá tette Nagy-Britannia álláspontját, mondván: újabb recessziót kockáztatnak a világ vezető gazdaságai, ha "elbizakodottá válnak", és felhagynak a gazdaságösztönző költekezéssel.

A globális fellendülés hamaros kezdetében mindazonáltal egyetértés alakult ki a londoni Cityben, de annak megítélése már bizonytalan, hogy a növekedés pontosan milyen görbét ír majd le. A nagy londoni pénzügyi intézmények előrejelzéseikben az ábécéből, sőt a zene világából is kölcsönöznek szimbólumokat az általuk valószínűsített növekedési pálya érzékeltetésére.

Az egyik vezető londoni gazdaságelemző és előrejelző cég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott prognózisában például azt jósolta, hogy a brit gazdaságban "szaxofon alakú" fellendülés várható, vagyis a korábbi konjunktúra utáni hirtelen visszaesést kezdetben viszonylag meredek, majd fokozatosan ellaposodó ívű fellendülés követi.

A Moody''s Investors Service hitelminősítő Londonban kiadott globális előrejelzésében a világgazdaság egészére is ehhez hasonló - a cég által "horog alakúnak" nevezett - növekedési pályát valószínűsített.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard and Poor''s az európai kilátásokról néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: alapforgatókönyve 60 százalékos eséllyel "V alakú" recessziót valószínűsít, vagyis azt, hogy a meredek idei visszaesés után az év végén folyamatos élénkülés következik Európában.

Az SandP megjegyezte ugyanakkor, hogy 30 százalékosra teszi a "W alakú recesszió" kialakulásának kockázatát; ennek alapján az első európai fellendülési szakaszt újabb visszaesés követné jövőre.

A nagy befektetési és elemző házak mindenesetre egyre jobb prognózisokat adnak a vezető globális erőcentrumokra.

A JP Morgan bankcsoport például éppen ezen a hétvégén közölte: már a folyó, harmadik negyedévben robusztus, negyedéves összevetésben 4 százalékos reálnövekedéssel számol az amerikai gazdaságban.