Idén korábban köszöntött be az aranyláz

Az aranypiac tavaly október végére, novemberre tért vissza a felfutás előtti állapotába. A decemberi, karácsonyi napok elmúltával az idei év januárja újból erősödést hozott, amely február óta kisebb ingadozásokkal szinte töretlen, mindig 900 dollár fölött, illetve a környékén tartotta a színarany unciánkénti árát. Erre a felfokozott, magas várakozású piacra köszöntött be ezen a héten az 1000 dolláros ár.
 
A www.aranypiac.hu oldalról is elérhető adatok alapján ez az erősödés 2001-ben kezdődött. 2001-től 2005-ig évente mintegy 50-60 dollár növekedés volt tapasztalható az éven belül elért csúcsárfolyamok terén. És egy-egy csúcsár után az aranypiac mindig megőrzött valamit az áremelésből, egy addiginál magasabb árszinten stabilizálódott.

2007-ben az arany árának emelkedése folytatódott, és megint az ősz, pontosabban a november hozta meg az új csúcsot, mikor is az aranyár átlépte a 800 dollárt. A korábbi jóslat egy év késéssel vált valóvá. És ekkor az események felgyorsultak. 2008 márciusáig, alig négy hónap alatt az arany ára átlépte a 900 dollár, majd az 1000 dollár határt is.

Ekkor még nem tudott ebben a magasságban megkapaszkodni, mivel ez a gyors emelkedés nem utolsó sorban az akkor gyengélkedő dollárnak volt köszönhető. Azaz az aranyár csak dollárban nőtt, euróban, fontban csak alig. A dollár gyengült, és ez növelte az arany dollárban kifejezett árát. De ez a felfutás adta meg az alapját a tavaly év őszi felfokozott keresletnek, mikor is minden addigi értékesítési rekord megdőlt.
 
Ennek érzékeltetésére a legjobb példát az Osztrák Pénzverde által kibocsátott, az egyetlen euró névértékkel bíró 999,9 finomságú Bécsi Filharmonikusok érme eladási adatai adják. Hogy mi várható mindezek után, 2009 őszén? A körülmények hasonlók, mint tavaly ilyenkor, de már átléptük az 1000 dollárt!

A befektetési aranypiacon a legjobbak a 999,9 ezrelék finomságú, az ún. „négykilences” rudak, tömbök és érmék. Ezeknek van általános, világméretű befektetési piaca, a kisebb tisztaságú termékeket csak nyomott áron és szűk körben vásárolják fel, gyakorlatilag újrafinomítás céljából.

2. Ki a gyártó?

A gyártókat a világ nagy tőzsdéi – mint például a londoni – minősítik ismertség és megbízhatóság szerint. Az általuk kiadott „Good Delivery” minősítéssel rendelkező gyártók termékeit külön bevizsgálás nélkül bármikor megveszik, míg az ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkező gyártók termékeit csak költséges bevizsgálás után veszik át, ha egyáltalán átveszik. Sajnos hazai kibocsátó nem rendelkezik nemzetközi minősítéssel, így az általuk kiadott aranytömbök csak nehezen, ár alatt értékesíthetők.

3. Ki az eladó?

Két fontos szempont van. Egyrészt hazánkban csak olyan cég kereskedhet arannyal, amely megfelel a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (NEHITI) szakmai előírásainak, így az Intézet nyilvántartásba vette. Másrészt az eladó adjon termékeire visszavásárlási garanciát, ezzel biztosítva, hogy a későbbiekben az aranybefektetés könnyen pénzre váltható legyen.

4. Milyen áron?

Több tényező is befolyásolja az árat. Minél tisztább az arany, minél elismertebb a gyártó-kibocsátó, annál nagyobb érték cserél gazdát. Nem mindegy az sem, hogy az eladó raktárkészletről értékesít, vagy megrendelésre teljesít. A raktárkészlet emelheti az árat, hiszen a készletezés tőkeigényes, és árfolyamkockázatot hordoz, melynek felárát végül a vevők fizetik. Valamint a napi árfolyamhoz kötött értékesítés adja a legnagyobb esélyt a legjobb ár eléréséhez.

5. Mikor érdemes venni?

Erre nincs egy biztos válasz. Egy kisbefektetőknek a legjobb időben széthúzva, adott időközönként – ami a kockázatvállalástól, illetve az anyagi forrásoktól függően lehet hetente, kéthetente, havonta, stb. – rendszeres vásárlásokkal felépítenie a befektetési portfólióját. Ezzel kivédi a pillanatnyi árfolyammozgások kockázatát, és tervezhetővé teszi a befektetés

A befektetési aranypiacon a legjobbak a 999,9 ezrelék finomságú, az ún. „négykilences” rudak, tömbök és érmék. Ezeknek van általános, világméretű befektetési piaca, a kisebb tisztaságú termékeket csak nyomott áron és szűk körben vásárolják fel, gyakorlatilag újrafinomítás céljából.

2. Ki a gyártó?

A gyártókat a világ nagy tőzsdéi – mint például a londoni – minősítik ismertség és megbízhatóság szerint. Az általuk kiadott „Good Delivery” minősítéssel rendelkező gyártók termékeit külön bevizsgálás nélkül bármikor megveszik, míg az ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkező gyártók termékeit csak költséges bevizsgálás után veszik át, ha egyáltalán átveszik. Sajnos hazai kibocsátó nem rendelkezik nemzetközi minősítéssel, így az általuk kiadott aranytömbök csak nehezen, ár alatt értékesíthetők.

3. Ki az eladó?

Két fontos szempont van. Egyrészt hazánkban csak olyan cég kereskedhet arannyal, amely megfelel a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (NEHITI) szakmai előírásainak, így az Intézet nyilvántartásba vette. Másrészt az eladó adjon termékeire visszavásárlási garanciát, ezzel biztosítva, hogy a későbbiekben az aranybefektetés könnyen pénzre váltható legyen.

4. Milyen áron?

Több tényező is befolyásolja az árat. Minél tisztább az arany, minél elismertebb a gyártó-kibocsátó, annál nagyobb érték cserél gazdát. Nem mindegy az sem, hogy az eladó raktárkészletről értékesít, vagy megrendelésre teljesít. A raktárkészlet emelheti az árat, hiszen a készletezés tőkeigényes, és árfolyamkockázatot hordoz, melynek felárát végül a vevők fizetik. Valamint a napi árfolyamhoz kötött értékesítés adja a legnagyobb esélyt a legjobb ár eléréséhez.

5. Mikor érdemes venni?

Erre nincs egy biztos válasz. Egy kisbefektetőknek a legjobb időben széthúzva, adott időközönként – ami a kockázatvállalástól, illetve az anyagi forrásoktól függően lehet hetente, kéthetente, havonta, stb. – rendszeres vásárlásokkal felépítenie a befektetési portfólióját. Ezzel kivédi a pillanatnyi árfolyammozgások kockázatát, és tervezhetővé teszi a befektetés -->