Mégis perkál a kormány

A kutatás-fejlesztést felügyelő miniszter utalt arra, hogy az elmúlt években az 50-60 milliárd forintos innovációs alapban a költségvetési befizetés folyamatosan növekedett, mivel a konstrukció a gazdasági szereplők előző két évi befizetéseihez igazodik.

Varga István elmondta, hogy Magyarország kutatás-fejlesztés-innovációra éves szinten 250-280 milliárd forintot költ, amely számos alapból tevődik össze, köztük az egyik az innovációs alap. Hangsúlyozta: az innovációs alapnál jóval nagyobb összeg áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztés-innovációra az európai uniós alapokból.

A miniszter elmondta, hogy az innovációs alap 2009-2010. évi pályázati programjaiban többi között a kutatás-fejlesztési infrastruktúrát, a tudásközpontokat, nemzeti technológiai programot, a regionális innovációt, a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködést támogatja. Varga István kitért arra, hogy az utóbbi években folyamatosan növekszik a vállalatok részvétele a kutatás-fejlesztés finanszírozásában, és közelíti az 1:1 arányt.

A gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások az 2009-2010-ben 350 milliárd forint keretre pályázhatnak kutatás-fejlesztés-innováció céljára. A kivetített prezentáció szerint 2009-2010-ben 151 milliárd forint a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének ösztönzésére, 67 milliárd forint a tudományos és innovációs kapacitások kialakítására, 59 milliárd forint a tudásalapú társadalom fejlesztésére, 46 milliárd forint a regionális innováció erősítésére 27 milliárd forint az európai uniós és nemzetközi kapcsolatok támogatására áll rendelkezésre.

 Kérdésre válaszolva Varga István elmondta, hogy az elmúlt években az innovációs alapot is érintették a zárolások, de ez idővel "visszacsordogál". Megjegyezte: az alap által felvállalt kötelezettséget minden esetben teljesítették, a zárolt összeg felhasználásáról folyamatosan egyeztet az érintettekkel.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a fejlesztési és gazdasági miniszter közölte: tárcáját is érinti a jövő évi költségvetésben a takarékosság. Példaként említette, a személyi kifizetések, a beruházás-ösztönzési célelőirányzat mérséklődését az előző évhez képest. Viszont utalt arra, hogy az európai uniós fejlesztéseket érintő társfinanszírozáshoz kapcsolódó keret felülről továbbra is nyitott lesz.