Mitől fél a magyar? Az optimizmust hírből sem ismerjük

Nemzetközi összehasonlításban elmondható, hogy a magyarok még mindig a legkevésbé elégedett nemzetek között vannak az EU-ban. Az elégedettek aránya megegyezik azzal, amit Görögországban mért az Eurobarometer, ennél csak Bulgáriában mutatott ki alacsonyabb elégedettségi szintet a felmérés.

Annak ellenére, hogy a magyarok közel fele bízik az EU-ban, mindössze a megkérdezettek harmada szerint jó dolog az EU tagjának lenni. A többség semleges álláspontot képvisel abban a kérdésben, hogy hazánk helyzetében az uniós tagság inkább pozitív vagy negatív tényező. Kimondottan rossz dolog a tagság a megkérdezettek közel negyede szerint.

2009 tavaszán az EU stratégiai területe közül az Európai Monetáris Unió és az egységes pénz, az euró bevezetésének támogatottsága hasonló mértékű támogatottságot élvezett hazánkban (63 százalék) mint az EU átlagában. Körülbelül ekkora arányban támogatják a magyarok a további bővítést is, ennél az EU polgárainak átlaga jóval kisebb lelkesedést mutat. Általánosságban elmondható, hogy a további bővítés támogatottsága jóval magasabb az újabb tagországokban, mint azokban, amelyek még 2004 előtt váltak az EU tagjaivá.

A magyarok alig több mint harmada értett egyet azzal az állítással, hogy számít a szava az EU-ban. Itthon a válaszadók közel fele érzi, hogy számít hazánk szava az EU-ban és csaknem ugyanennyien gondolják azt, hogy Magyarországot figyelmen kívül hagyja az EU.  Az uniós átlagot tekintve kétharmad érzi, hogy számít hazája szava és egyharmad nem ért ezzel egyet. Leghatározottabban a franciák érzik hazájuk befolyását, legkevésbé a lettek.

A magyarok háromnegyede számára jelenleg a számlák befizetése az első számú pénzügyi prioritás. Az esetleges vészhelyzetekre való megtakarítást a megkérdezettek közel fele próbálja szem előtt tartani. Hazánkban az emberek kevesebb, mint harmada tud arra koncentrálni a jelenlegi helyzetben, hogy a lehető legjobban megéljen bevételeiből. Adósságai visszafizetését a magyarok közel negyede kezeli prioritásként.

A társadalom helyzetére vonatkozó kérdéseknél is sor került a munkaerőpiaci helyzet értékelésére. Az eredmények szerint a magyarok szinte valamennyien egyetértenek azzal az állítással, amely szerint nehéz jó állást találni Magyarországon, még magas képzettséggel is.

Hazánk polgárainak jelentős része nem elégedett a társadalombiztosítási rendszerrel amellett, hogy nagyon drágának is találják azt. Nyugdíját tekintve a magyarok háromnegyede bizonytalanságban él. A hazai nyugdíjrendszer finanszírozását a jelenleg is dolgozó megkérdezettek harmada úgy látná biztosítva, ha a jelenlegi nyugdíjkorhatár megtartása mellett magasabb járulékot kellene fizetni.

Hazánk és az EU lakóinak körülbelül fele gondolja azt, hogy a más etnikai csoportokból származó emberek jelenléte bizonytalanságot szül hazájukban. A magyarok 57 százaléka szerint munkanélküliséget is okoznak ezek a csoportok. Az EU polgárainak fele is hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben.