Munkaügyi perek ingyen?

ÖSSZHANG Ismét költségmentessé válhatnak a munkaügyi perek, legalábbis a kormányzati oldal és a munkáltatók támogatja a munkavállalók javaslatát. E szerint a munkaügyi pereknél a személyi költségmentesség mértéke a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese lenne. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén Borsik János, a Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke arról is beszélt, hogy a megelőző két év adatait vennék alapul. Akár már az idén az Országgyűlés elé kerülhet a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvényjavaslat.
Egyetértés övezte az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslatot is. Egyik lényeges pontja, hogy az egyéni vállalkozók és egyéni cégek tartós befektetés esetén legalább
3 év után kedvezményes adózással, legalább 5 év után adómentesen juthatnak hozzá a megtakarítások hozamához.
A munkáltatói oldal ugyanakkor felvetette: a cégalapítás könnyítése kapcsán nem látják biztosítottnak a személyes szakképzettség ellenőrzését. Ugyanis a cégalapítás leegyszerűsítésével még nagyobb a veszélye a kontárok elterjedésének. HM

A legutóbbi tárgyaláson tett javaslatunk csak egy induló ajánlás volt az idei bérvita megkezdésekor. Kíváncsian várjuk a munkáltatói oldal ajánlását, reményeink szerint a két álláspont nem lesz összeegyeztethetetlen. Igaz, csak akkor lenne számunkra elfogadhatatlan a munkáltatók ajánlata, ha nulla forintot javasolnának. Ám ezt lehetetlennek tartom, a kormány ugyanis leszögezte: a minimálbért legalább a reálértéken kell tartani.

Nem tart-e attól, hogy valóra válik Parragh László kamarai elnök javaslata, miszerint fel kellene függeszteni a minimálbér intézményét egy belátható időtartamra?

Még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is fenn kell tudni tartani mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérminimum intézményét. Úgy vélem, ezt az OÉT partnerei is világosan látják. A minimálbérekről szóló tárgyalás során nem is lesz gond, inkább a garantált bérminimumok körül várható nagyobb érdek-képviseleti összecsapás. Persze a következő, csütörtöki bértárgyalások után már sokkal több mindent lehet jósolni.

Jövő szerdán kerül a kormány elé az egyszerűsített foglalkoztatásról, valamint az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvényjavaslat. Mennyire tükröződnek ebben az OÉT-en elhangzott javaslatok, illetve érdekek?

E foglalkoztatási formákkal mindig is az volt az alapvető probléma, hogy másra alkalmazták a munkavállalók, mint amire kitalálták. Tipikus példája ennek a vendéglátás, ahol rengeteg munkavállaló kénytelen akár éveken keresztül is alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozni, így ugyanis kevesebbet kell fizetnie az állam felé a munkáltatóknak. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliákat, úgy vélem, a mostani jogszabály-módosítás sem tudja feloldani.

Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke

A legutóbbi tárgyaláson tett javaslatunk csak egy induló ajánlás volt az idei bérvita megkezdésekor. Kíváncsian várjuk a munkáltatói oldal ajánlását, reményeink szerint a két álláspont nem lesz összeegyeztethetetlen. Igaz, csak akkor lenne számunkra elfogadhatatlan a munkáltatók ajánlata, ha nulla forintot javasolnának. Ám ezt lehetetlennek tartom, a kormány ugyanis leszögezte: a minimálbért legalább a reálértéken kell tartani.

Nem tart-e attól, hogy valóra válik Parragh László kamarai elnök javaslata, miszerint fel kellene függeszteni a minimálbér intézményét egy belátható időtartamra?

Még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is fenn kell tudni tartani mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérminimum intézményét. Úgy vélem, ezt az OÉT partnerei is világosan látják. A minimálbérekről szóló tárgyalás során nem is lesz gond, inkább a garantált bérminimumok körül várható nagyobb érdek-képviseleti összecsapás. Persze a következő, csütörtöki bértárgyalások után már sokkal több mindent lehet jósolni.

Jövő szerdán kerül a kormány elé az egyszerűsített foglalkoztatásról, valamint az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvényjavaslat. Mennyire tükröződnek ebben az OÉT-en elhangzott javaslatok, illetve érdekek?

E foglalkoztatási formákkal mindig is az volt az alapvető probléma, hogy másra alkalmazták a munkavállalók, mint amire kitalálták. Tipikus példája ennek a vendéglátás, ahol rengeteg munkavállaló kénytelen akár éveken keresztül is alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozni, így ugyanis kevesebbet kell fizetnie az állam felé a munkáltatóknak. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliákat, úgy vélem, a mostani jogszabály-módosítás sem tudja feloldani.

Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke -->