Nincs megegyezés a gyógyítók és a szaktárca között, de a tárgyalás folytatódik

Emlékeztetőt írtak csupán alá kedd este az egészségügy szakmai szervezetei és a minisztérium. Ebben Székely Tamás azt vállalta, hogy a kórházak és szakrendelők képviselőinek követeléseit véleményeztetésre elküldi a Pénzügyminisztériumnak. Ugyanis az általa vállalható 4,5 milliárdos pótlólagos forrás ötszörösét kérik a szakmai szervezetek az év hátralévő hónapjaiban a gyógyításra. A miniszter a tárgyalást követően azt is elmondta: a PM mellett egyeztetni fog Bajnai Gordon kormányfővel is és azt reméli, hogy a szakmai szervezetekkel meg fognak egyezni.

A miniszter nem tartja jó ötletnek, hogy a szervezetek az ellátás tudatos korlátozását is kilátásba helyezték. Ám ha már így van, egy bizottságot hoznak létre, amelynek tagjai meghatározzák, hogy mely gyógyító beavatkozásokat nem lehet korlátozni. Ezek között van például a sürgősségi ellátás, a traumatológia, a kardiológiai, a gyermekgyógyászat, s ahol van, az onkológiai ellátás. A miniszter a négyórás tanácskozás egyetlen pozitívumának azt tartja, hogy megegyeztek a tárgyalások folytatásában.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a VG- online kérdésére elmondta: nem légből kapott a 25,5 milliárdos kérés, ennél jóval több került el az idén a gyógyító-megelőző kasszából . Ezek között van az év elején, a válság miatt zárolt 13,5 milliárd forint. További 6,5 milliárddal kurtította meg őket a járulékcsökkenés miatti kereset kiegészítés, 15 milliárdot fizettek ki a tavalyi kötelező béremelésre, amit nem kompenzáltak a számukra. Öt milliárdot vesz ki a zsebükből a 4 százalékos infláció, és további 3-3,5 milliárdot az áfa-emelés miatti kiadás többlet. Ám, ha az igényelt 25,5 milliárdot megkapnák, úgy valahogy kihúznák az évet.

A minisztérium októbertől változtatta volna meg az intézmények finanszírozását, ám a szakma szerint ennek most nincs értelme. Korábban beszámoltunk arról, hogy a jelenlegi 70:30 százalékos módszert fix finanszírozással váltanák fel. Most a kórházi teljesítmények 70 százaléka után beteg esetenként 150 ezer forintot fizet az OEP, a 30 százalék után pedig lebegő díj jár. Ez utóbbi a betegforgalomtól függően változik, így legutóbb csupán 50 ezer forint körül volt. Igaz ugyan, hogy a fix összegű finanszírozás bevezetésétől nem lesz nagyobb a kassza, ám kiszámítható lenne az intézmények bevétele. Ettől nem zárkóznak el a szakmai szerveztetek sem.

A keddi egyeztetésen abban is megállapodtak a felek, hogy egy különbizottságot hoznak létre az OEP és a minisztérium szakértőiből, amely áttekinti, hogy a szakma követelései közül melyek alátámaszthatók. Ez, és a kötelező ellátás meghatározására létrejövő bizottságok szeptember 29-én kezdik el a munkájukat.

A kórházszövetség elnöke kijelentette: megegyezés híján fönntartják a szeptember 16-án megfogalmazott állásfoglalásukat. E szerint a kórházak önkéntesen döntenek a demonstrációkról. Szerdán zöld zászló kerülhet az intézményekre, az egészségügyi dolgozók pedig zöld szalagot tűzhetnek a ruháikra. S ha szeptember 30-ig sem történik előrelépés, úgy nem működnek együtt a hamarosan kihirdetendő új gyógyítási minimumfeltételekben, s az új finanszírozási szerződést sem írják alá az OEP-pel. Ha október 7 -ig sem sikerül megállapodni, úgy az intézményvezetők önkéntes éhségsztrájkba fognak, s ha október 14-ig sem történik semmi előrelépés, a finanszírozás szűkösségének megfelelően korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásokat.

Ez utóbbihoz - a szükséges sürgősségi ellátás és a betegek súlyos állapot romlását kivéve - joguk van - mondta a Világgazdaságnak Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet közelmúltban lemondott elnöke. A szolgáltatások korlátozásával bizonyára nőnek majd a halasztható műtétre jelentkezett betegek várólistái.