BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szívesen felcseréli a magyar a hiper- és szupermarketet

A hazai kiskereskedelem helyzetéről a GfK Hungária által készített első féléves jelentés szerint a háztartások jelentősen kisebb mennyiséget vásároltak az elmúlt félévben az előző időszakokhoz képest, ezért a napi fogyasztási cikk piac nominálértéke is elmaradt a tavalyi szinttől.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a szupermarket csatorna érte el a legnagyobb növekedést, amely mögött elsősorban a csatorna expanziója áll. A diszkont csatorna forgalmát alapvetően befolyásolta az egyik kereskedelmi lánc megszűnése miatt más csatornákba irányuló vásárlóerő átcsoportosulás.

A 2008 utolsó negyedévében kirobbanó, reálgazdasági recesszióba torkolló hitelválság a magyar kiskereskedelem 2009 első félévének teljesítményére erőteljesen rányomja a bélyegét. A jelentősen romló makrogazdasági mutatók mellett hasonlóan negatív képet mutatnak a fogyasztási hajlandóságot mérő indexek, illetve a kiskereskedelemi forgalom alakulásának tendenciája is.

A magyar háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek nominálértéke 2009 első félévében 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év első félévében. Figyelembe véve, hogy a KSH adatok alapján a 2009. január-június időszakra jelzett élelmiszer infláció 5,3 százalék volt, a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmének volumene relatíve nagyobb mértékben szűkült. A félév során a legnagyobb visszaesés február és március hónap során volt tapasztalható, míg a második negyedévre a piac lassú regenerációja volt jellemző. A második negyedév végének optimista hangulata tükröződik a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom (FBI) indexének alakulásában is.

Az elmúlt félévben a napi fogyasztási cikk piac nominálértékének csökkenése leginkább annak tudható be, hogy a háztartások jelentősen kisebb mennyiséget vásároltak az előző időszakokhoz képest. Annak ellenére, hogy spóroltunk a megvásárolt élelmiszer és háztartási vegyi áru mennyiségén az elmúlt félévben, nem jellemző a termékszerkezet változása, vagyis az olcsóbb-árú termékek irányába való elmozdulás nem erősödött drámai mértékben ezen időszak alatt.

A kereskedelmi csatornák közül idén, a tavalyi évhez hasonlóan a szupermarket csatorna érte el a legnagyobb növekedést, amely mögött elsősorban a csatorna expanziója áll. Az élményszerű nagybevásárlások aránya visszaesett, és ez a tendencia kedvez a csatornának.

A szupermarket csatornában 2009 első félévében az előző év hasonló időszakához képest 7 százalékkal gyakrabban vásároltunk, és egy-egy vásárlás áltagos értéke 2 százalékkal volt alacsonyabb. 

A diszkont csatorna forgalmát alapvetően befolyásolta az egyik kereskedelmi lánc megszűnése miatt más csatornákba irányuló vásárlóerő átcsoportosulás. Elsősorban a szupermarketek tudtak jelentős forgalmat elnyerni a csatornától, de közel ugyanekkora értékben tudott a hipermarket csatorna is vásárlásokat elhódítani.

Az elmúlt félévben mért affinitási indexek – amelyek azt mutatják meg, hogy a háztartások mennyire hajlamosak egymás alternatívájaként használni adott kereskedelmi csatornákat – arra mutatnak rá, hogy a magyar háztartások vásárlásaik során hajlamosak egymással felváltani a hipermarketeteket, szupermarketeket és a diszkontokat, míg a független kisboltok és a kisbolt láncok egészen más vásárlói megítélés alá esnek, és leginkább egymással versenyeznek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.