Terjed a biztonsági csip

Bár a csaknem félmilliárd forintos kárérték fele a hamisított kártyák használatából ered a magyarországi bankkáryaüzletágban, a hazai hitelintézetek nem állnak jól az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) által szorgalmazott EMV csiptechnológia bevezetése terén – állapítja meg a jegybank bankkártya-visszaélésekről szóló összegzése.

Hazánkban mindössze két bank, a K&H és az OTP kezdte el kártyáinak EMV csippel történő ellátását. Így 2008 végén a forgalomban lévő közel kilencmillió bankkártya 30 százaléka tartalmazta a mágnescsík mellett a csipet is, holott az EU 27 országában már 67 százalékra rúgott ez az arány. (Biztató ugyanakkor, hogy több hazai hitelintézet megkezdte a felkészülést a migrációra.)

Az EMV csip persze egyelőre nem is alkalmas arra, hogy száz százalékig kiküszöbölje a kártyahamisítással történő visszaéléseket. Az átmeneti időszakban ugyanis, amikor a teljes körű használhatóság miatt a csip mellett a mágnescsík is szerepel a kártyán, ez utóbbi alapján a csalók az EMV csipkártyáról is tudnak – mágnescsíkos környezetben – használható hamis kártyát készíteni. Ezért megnyugtató megoldást csak a mielőbbi teljes migráció jelenthet: így nem véletlenül szorgalmazzák ezt tagjaiknál a nemzetközi kártyatársaságok, függetlenül attól, hogy egy ország a SEPA övezet része vagy sem. A magyarországi kibocsátóknak mindenesetre igyekezniük kell: 2011 januárjára mind a Visa, mind a MasterCard előírta tagbankjai számára a teljes EMV-csip-migrációt. VG