Tizenkét éve kutat "sötét ügyek" után – Titkos NBH szalagok

Telnek-múlnak a határidők Kenedi János körül. Pontosan egy éve, hogy az általa vezetett bizottság letette a kormány asztalára a titkosszolgálatoknál maradt, máig titkos egykori állambiztonsági aktákról szóló jelentését. Ez fedte fel, hogy a rendszerváltás után is folytatódtak az iratmegsemmisítések, s hogy megvannak a mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, a célszemélyek adatait.

A jelentésben megfogalmazott kívánalmak egyike, hogy a szalagokat archiválják, s a bizottság ezek minősítését is felülvizsgálhassa. Kenediék szerint a szalagok aktiválásával kideríthető, milyen iratokat semmisítettek meg a rendszerváltás időszakában, esetleg azután. A kormánnyal kötött megállapodás úgy szólt, hogy egy hatfős nemzetbiztonsági, illetve civil informatikusokból álló testület megkaphatja a szalagokat. A testület megalakult – írja a Népszabadság.

A munka során derült ki, hogy forintban százezres nagyságrendű ráfordítással aktiválhatók a szalagok, a kellő eszközök beszerzésével. Ez meg is történt, csakhogy amikor le akarták játszani a szalagokat, azok összetapadtak, így ezeket most hőkamrában próbálják kezelni (szétválasztani). Kenedi szerint egy hónap múlva lezárulhat a 18 NBH-s szalag aktiválása.

Kenediéknek 19 adatbázisról van tudomásuk, ezeket már 1995 óta keresték. Az NBH-nál meg is találták a célszemélyek adattárának két tekercsét, az ügynökök, a kémelhárítók nyilvántartását, az előzetes és a bizalmas nyomozások adattárát (valamennyi három példányban van meg).

De ezenkívül az Információs Hivatal (IH) is őriz állítólag egy adatbázist: a korabeli hírszerzését. Utóbbi létezését a kutató szerint az IH is elismerte informálisan, de formálisan nem, így a "szalagmentőket" csak az NBH-ba engedték be, a hírszerzéshez nem.