Tombolt a szabálytalanság a Balatonon

A szabálytalanságok az ellenőrzött 747 munkavállalóból 578-at érintettek. Jellemző volt a fekete foglalkoztatás, - 102 munkáltatónál 251 munkavállalót érintően - a munkaidő valamint a pihenőidő szabályainak megsértése, továbbá a munkabérre, bérpótlékra vonatkozó szabályok megszegése, illetve az alkalmi munkavállalói könyv hiányosságai és a munkaidő-nyilvántartás hiánya. 161 esetben munkaügyi bírság kiszabása várható, 47 esetben éltek a felügyelők a kötelezés lehetőségével, 34 alkalommal pedig figyelemfelhívással.

A felügyelők tapasztalatai szerint általában együttműködtek a munkáltatók, azonban két-három esetben atrocitásokkal, a munkájukat nehezítő rendkívüli eseménnyel is szembe kellett nézniük. Például, Egy külföldi munkavállalókat is érintő szabálytalanság ügyében folyt tanúmeghallgatás, amelyet két magát nem igazoló személy zavart meg. Közülük az egyik ügyvédnek adta ki magát, de mint később kiderült, az érintett a cég képviselője volt. Szándékosan akadályozták az ellenőrzést, befolyásolták a tanukat, ezért rendőrt kellett hívni. 

Atrocitás azonban nem csak az eljáró felügyelők személyét éri, előfordul, hogy „csak” gépkocsijukat rongálják meg. Például a kaposvári illetve a szekszárdi munkatársak autójának két- két kereke bánta a balatoni nyári vizsgálatot.

A balatoni munkaügyi ellenőrzések eredményei is - például hogy az ellenőrzés alá vont munkavállalók közel 80 százaléka volt érintett valamilyen jogsértéssel - alátámasztják, hogy a gazdasági válság hatásai nem csupán a munkahelyek számának csökkenésében, hanem a munkakörülmények romlásában, a munkavállalók garanciális jogainak egyre gyakoribb megsértésében is tetten érhetőek.

Nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest a feltárt jogsértések aránya az ellenőrzött és szabálytalansággal érintett munkavállalók körében, annak ellenére, hogy kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak a hazai munkahelyek. Ezt az ellenőrzési tapasztalatot támasztja alá – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint - az elbocsátások számát tekintve kiemelt térségnek számító Közép-magyarországi Régió, ahol a munkaügyi vizsgálatok változatlanul nagy arányban tárják fel a feketefoglalkoztatást és a munkaidő szabályainak megsértését is.

A gazdasági válság hatásaként értékelhető az a regionális összefüggés is, miszerint azokban a térségekben ahol nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ott növekedés figyelhető meg a szabálytalanságban érintett munkavállalók számában is.

Így például az Észak-magyarországi Régióban 2009 első félévében 16%-kal nőtt a regisztrált álláskeresők és 41%-kal a feketefoglalkoztatáson ért munkavállalók száma 2008 hasonló időszakához képest. A regisztrált álláskeresők és a feltárt feketén foglalkoztatottak számának együttes növekedése szembeötlő a Nyugat-dunántúli Régióban is, ahol 41 valamint 36 százalékos növekedés tapasztalható.