Hogyan lehet azt a tényt közgazdaságilag értékelni, hogy az export k+f intenzitása magas, míg a munkaintenzitása alacsony?
Elvileg pozitívan, hiszen korszerű technológiával piacképes termékeket állítanak elő a Magyarországon működő, nagyrészt külföldi tulajdonú termelőegységek. Ez azonban azzal jár, hogy nagy pénzbefektetések kevés munkahelyet eredményeznek.
Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája erre alapozott volna?
Csak minimális mértékben, főként a rendszerváltást követő években jelentek meg az olcsó munkaerőn alapuló befektetések, például összeszerelő és varróegységek. Ez azonban a magyar bérszínvonal mellett csak rövid ideg volt tartható, az egyre magasabb tőkeintenzitás felé tolódtak el a befektetők, erre azonban a hazai kis- és középvállalkozások nem tudtak rácsatlakozni.
Mi volt ennek az oka?
Főként az instabil vállalkozási környezet, a tőkehiány, a magas adószint és a nehezen betartható szabályok. Hiányzott egy koherens kkv-politika is, amely segítette volna ezeket a vállalkozásokat a felzárkózásban. Nem tartjuk rossz dolognak a külföldiek befektetéseit, de azokból úgy tud igazán profitálni az ország, ha sikerül azt integrálni a gazdaságba. Csak így képes a kisvállalkozások termelékenysége is növekedni.
Más régiós országokban ez sikerült?
Csehországban és Lengyelországban, de főként Szlovéniában szervesebb részévé váltak a külföldi befektetők a gazdaságnak. Nincs olyan mély szakadék a kkv-k és a nagyvállalati szektor között, mint nálunk. A balti országok azonban hasonló gondokkal küzdenek, mint mi, ezért is olyan mély most a recesszió a térségben. Ott is hirtelen futott fel a külföldi tőke aránya, mint nálunk, és ugyanígy nem tudtak a hazai cégek rácsatlakozni a folyamatra.
A tulajdonosi jövedelmek kiáramlásának gyorsulására is rámutatnak. Ez nincs arányban a befektetett tőkemennyiséggel?
De igen, ez is a befektetés lényege, hogy a tulajdonosának jövedelmet termeljen. A kérdés csak az, hogy milyen arányban fekteti be itt újra a jövedelmet, mert ez is jelzi a tőkevonzó képességet, ami az esetünkben csökkenő. Az, hogy kivonják a külföldiek a forrásaikat az országból, azt jelenti, hogy más országokban jobb befektetési lehetőséget látnak.
A munkaerő-piaci problémákat is bemutatják a tanulmányban. Vajon keresleti vagy kínálati gondok vannak?
Mindkettő. Komoly keresleti probléma van a korábban bemutatott gazdasági dualitás nyomán, a hazai kkv-szektor sem tudott igazán megerősödni. Ebben a körben nemzetközi összehasonlításban is kiugró az önfoglalkoztatók aránya. A gond az, hogy ezen a szinten nem is igazán akarnak túllépni a legtöbben. Ennek csak az egyik oka a magas adóteher, emellett nehézkes a munkaügyi szabályok betartása is, a legnagyobb gond azonban a szabálykeret sűrű változása. Ha valakit alkalmazunk, az azt jelenti, hogy hosszú távon gondolkodunk, ennek az alapja a tervezhetőség. A kínálati probléma részben a pályakezdők nem megfelelő szakképzettségére vezethető vissza, de a felnőttképzési felmérésünkből kiderül, hogy az ilyenben részt vevők aránya is nagyon alacsony.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.