Az összkép árnyaltabb

Hogyan lehet azt a tényt közgazdaságilag értékelni, hogy az export k+f intenzitása magas, míg a munkaintenzitása alacsony?

Elvileg pozitívan, hiszen korszerű technológiával piacképes termékeket állítanak elő a Magyarországon működő, nagyrészt külföldi tulajdonú termelőegységek. Ez azonban azzal jár, hogy nagy pénzbefektetések kevés munkahelyet eredményeznek.

Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája erre alapozott volna?

Csak minimális mértékben, főként a rendszerváltást követő években jelentek meg az olcsó munkaerőn alapuló befektetések, például összeszerelő és varróegységek. Ez azonban a magyar bérszínvonal mellett csak rövid ideg volt tartható, az egyre magasabb tőkeintenzitás felé tolódtak el a befektetők, erre azonban a hazai kis- és középvállalkozások nem tudtak rácsatlakozni.

Mi volt ennek az oka?

Főként az instabil vállalkozási környezet, a tőkehiány, a magas adószint és a nehezen betartható szabályok. Hiányzott egy koherens kkv-politika is, amely segítette volna ezeket a vállalkozásokat a felzárkózásban. Nem tartjuk rossz dolognak a külföldiek befektetéseit, de azokból úgy tud igazán profitálni az ország, ha sikerül azt integrálni a gazdaságba. Csak így képes a kisvállalkozások termelékenysége is növekedni.

Más régiós országokban ez sikerült?

Csehországban és Lengyelországban, de főként Szlovéniában szervesebb részévé váltak a külföldi befektetők a gazdaságnak. Nincs olyan mély szakadék a kkv-k és a nagyvállalati szektor között, mint nálunk. A balti országok azonban hasonló gondokkal küzdenek, mint mi, ezért is olyan mély most a recesszió a térségben. Ott is hirtelen futott fel a külföldi tőke aránya, mint nálunk, és ugyanígy nem tudtak a hazai cégek rácsatlakozni a folyamatra.

A tulajdonosi jövedelmek kiáramlásának gyorsulására is rámutatnak. Ez nincs arányban a befektetett tőkemennyiséggel?

De igen, ez is a befektetés lényege, hogy a tulajdonosának jövedelmet termeljen. A kérdés csak az, hogy milyen arányban fekteti be itt újra a jövedelmet, mert ez is jelzi a tőkevonzó képességet, ami az esetünkben csökkenő. Az, hogy kivonják a külföldiek a forrásaikat az országból, azt jelenti, hogy más országokban jobb befektetési lehetőséget látnak.

A munkaerő-piaci problémákat is bemutatják a tanulmányban. Vajon keresleti vagy kínálati gondok vannak?

Mindkettő. Komoly keresleti probléma van a korábban bemutatott gazdasági dualitás nyomán, a hazai kkv-szektor sem tudott igazán megerősödni. Ebben a körben nemzetközi összehasonlításban is kiugró az önfoglalkoztatók aránya. A gond az, hogy ezen a szinten nem is igazán akarnak túllépni a legtöbben. Ennek csak az egyik oka a magas adóteher, emellett nehézkes a munkaügyi szabályok betartása is, a legnagyobb gond azonban a szabálykeret sűrű változása. Ha valakit alkalmazunk, az azt jelenti, hogy hosszú távon gondolkodunk, ennek az alapja a tervezhetőség. A kínálati probléma részben a pályakezdők nem megfelelő szakképzettségére vezethető vissza, de a felnőttképzési felmérésünkből kiderül, hogy az ilyenben részt vevők aránya is nagyon alacsony.