A 4-es metrót és a pártokat is vizsgálni fogja az ÁSZ

A metróberuhást is vizsgálja az ÁSZ 2010-ben. A parlament költségvetési bizottságának a számvevőszék székházában tartott kihelyezett ülésén elhangzott, a 4-es metró kivitelezése is bekerült az ÁSZ jövő évi ellenőrzési tervébe. Vizsgálni fogják a számvevők e mellett a közszféra korrupciós kockázatait, illetve az államháztartás hatékonyságát, átláthatóságát és az állami fejlesztési források felhasználását.

A bizottság ülésén szóba került, célszerű lenne az uniós gazdaságfejlesztési források felhasználásának hasonló vizsgálata is, valamint az MSZP részéről felvetették a közbeszerzések ellenőrzését. Kovács Árpád erre úgy reagált, az ÁSZ-vizsgálatoknak vannak olyan elemei, amelyek érintenek közbeszerzéseket. A számvevőszék e nélkül nem is tudta volna ellenőrizni például az autópálya-építések és az egészségügyi beruházások megvalósulását.

Napirenden lesz jövőre az egyházaknak az szja-ból juttatott egy százalékos felajánlás felhasználása. Erre a történelmi egyházak és a miniszterelnök kérte az ÁSZ-t. Olyan területekre is kiterjed 2010-ben a számvevők vizsgálata, mint a klímavédelemmel kapcsolatos pénzek felhasználása, így például a regisztrációs adóé. Kovács Árpád szerint az egyik legátfogóbb ellenőrzésre a civil szektorban kerül sor. Az ÁSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, Magyarországon közel nyolcvanezer civil szervezet létezik, rengeteg közpénzt felhasználva és túlságosan széttagoltan működve. Kovács Árpád utalt arra is, a civilek mintegy 500-900 milliárd forintot használnak fel évente.

Lesznek jövőre pártellenőrzések, alapítványi vizsgálatok, és megnézik az elektronikusan kezelt adatokkal összefüggő ügyeket. A 2010-es költségvetés tarthatóságát illető felvetésre Kovács Árpád azt mondta, a büdzséről készülő törvény vizsgálata az ÁSZ-nak kötelessége, de ezt a Költségvetési Tanácsétól eltérő módon teszi. A számvevőszék az állami támogatások reálgazdasági hatását is vizsgálja - tette hozzá Kovács Árpád.

A számvevőszék a napokban tette közzé jelentését két fővárosi kerület gazdálkodásáról. A nagyjából hasonló megállapítások között az szerepel, hogy a XIV. és a XVII. kerület esetében a költségvetési kiadások meghaladták a tervezett bevételeket. Mindkét önkormányzatnál feltárták, hogy nem készültek fel eredményesen az az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására. Ugyancsak a hiányosságok közé tartozott, hogy a közérdekű adatok közzétételre vonatkozó kötelezettség elektronikus teljesítése során egyik önkormányzat sem tartotta be a jogszabályi előírásokat.