A kölcsönszűkén enyhít az MFB

Az MFB stratégiai célja és üzleti gyakorlata az, hogy a gazdaság minden szektorában olcsó és hosszú lejáratú fejlesztési forrást biztosít. Az MFB-nek nincs országos hálózata, ezért mintegy harminc kereskedelmi bankkal és több mint negyven takarékszövetkezettel kialakított üzleti együttműködés révén létrejött az ország egész területét lefedő vállalkozói banki szolgáltatás. Ma minden vállalkozás saját kereskedelmi bankjánál is elérheti a fejlesztési hiteleket, de a mikrovállalkozások hitelhez jutási esélyeinek a növelésére az elmúlt három évben több mint ötven bankügynökkel vállalkozói hitelhálózatot is létrehozott az MFB. Így többek között a megyei és fővárosi Vállalkozásfejlesztési Alapítványok, de a Magyar Posta egyes fiókjaiban is fejlesztési hitelhez lehet jutni. Ennek eredményeként több mint tízezer vállalkozás közel 600 milliárd forintos beruházást tudott megvalósítani.

A gazdaságfejlesztés és a lakosság életminősége szempontjából is meghatározó az önkormányzatok fejlesztési törekvéseinek a támogatása. Az MFB szinte kizárólag az önkormányzati hitelezésben érdekelt hitelintézeteken keresztül biztosított 20-25 éves infrastruktúra-fejlesztési kölcsönből több mint 920 önkormányzat közel kétezer beruházásához nyújtott hitelt, ezzel mintegy 493 milliárd forint összértékű fejlesztés valósulhat meg. Az MFB minden olyan beruházást finanszírozni tud, amely egy település életében a helyi önkormányzatok kötelező vagy saját maga által előírt feladatához kapcsolódik.

Nemzetgazdasági szempontból, illetve Magyarország jövőépítésének a perspektívájából is érdekes összehasonlítani egy-egy megyében a vállalatok saját, illetve az önkormányzatok beruházásainak alakulását. Terjedelmi okokból a részletes elemzéstől eltekintve világosan megállapítható, hogy ahol a vállalkozások nem hajtanak végre beruházást, ott az önkormányzatok fejlesztési lehetőségei is kisebbek. De fordított tendenciák is felfedezhetők: ott, ahol az önkormányzatok jelentős beruházásokkal fejlesztik a települési infrastruktúrát, a kis- és középvállalkozások bátrabban és eredményesebben hajtanak végre beruházásokat.

A vállalati és az önkormányzati szektor támogatásán túl az MFB egyes lakossági fejlesztéseket is segít 15-20 éves kedvezményes hitellel. E körből is kiemelhető, hogy az elmúlt években több mint 70 ezer panellakás energiatakarékos átalakításához vettek fel fejlesztési hitelt, és megindult a hagyományos lakások energiatakarékossági, illetve a megújulóenergia-alkalmazást célzó beruházásainak kedvezményes hitellel történő támogatása is.

A fentiekben röviden bemutatott nyugodt fejlesztési időszak növekedési ívét törte meg a 2008 nyarán már érezhetővé vált hitelpiaci és gazdasági világválság. Az MFB-vel kapcsolatban álló, refinanszírozást igénybe vevő kereskedelmi bankok vállalati és önkormányzati hitelezési magatartásában 2008 végére eltérő, de egy irányba ható tendenciák érvényesültek. A kereskedelmi bankok nagy része meghirdetetten, de burkoltan is a vállalati hitelállomány ügyfélszegmensenként differenciált, határozott csökkentését helyezte üzleti gyakorlatának homlokterébe. A saját forrású devizakölcsönök mellett e tendencia a forinthitelezés terén is megnyilvánult. Az ügyfélszegmensek terén a legjelentősebb szűkítésre az ingatlanprojektek és a kapcsolódó alvállalkozói háttér finanszírozásánál került sor a beruházási projekthitelek leállításával, felfüggesztésével, illetve a sajáterő-igényt növelő üzleti magatartás előtérbe helyezésével. A kis- és középvállalkozások elmúlt években tapasztalt jelentős rövidlejáratúhitel-finanszírozását a limitek szűkítésével, egyes esetekben megszüntetésével is korlátozták. Az agrárágazatban az éven belüli finanszírozás a mikro- és kisvállalkozói körben bizonytalanná vált és jelentősen szűkült, elérve azt a szintet, amely az alapvertikum működésének a fenntartását is veszélyeztetheti. E folyamatot tovább rontotta, hogy a nagy integrátorok finanszírozási limitjei is szűkültek, így a kereskedelmi bankokkal való hitelkapcsolattal nem rendelkező agrárvállalkozások működési finanszírozása is romlott. A kereskedelemben is a rövid lejáratú, éven belüli finanszírozások szűkítésére került sor, és egyes kereskedelmi ágazatokban, például az autókereskedelemben olyan helyzet alakult ki, amely az elmúlt években felvett beruházási hitelek visszafizetését is veszélyezteti.

A hitelpiaci feszültségek hatására jelentősen szűkült a hitelintézetek finanszírozási hajlandósága és a vállalkozások számára rendelkezésre álló, a napi működéshez szükséges finanszírozási háttér. A hitelintézetek likviditási problémái, az elbírálásban és az ügyfélkezelésben bevezetett szigorításai erőteljesen érintették a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A forgóeszköz-finanszírozáshoz szükséges források hiánya készletcsökkentést, alapanyaghiányt, termelés-visszaesést és elbocsátásokat is eredményezett, ez még inkább felerősítette a válság hatását.

Ez a hatás különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozásánál jelent olyan feszültséget, amely korlátozza ezen vállalkozói kör működési biztonságát. Ez a hatás 2009 egészében érvényesült, így a „piaci elégtelenség” következményeképpen olyan helyzet alakult ki, amelyben a hitelpiac működése nem segítette elő a vállalkozások likviditási helyzetének javítását. Az MFB – reagálva a hitelpiacon kialakult forráshiányra – működési stratégiáját módosítva először jelent meg a hitelpiacon éven túli lejáratú forgóeszközhitelekkel és forgóeszközhitelek nyújtását elősegítő bankgaranciával.

A hitelpiaci válság hatásainak részbeni oldására az MFB először 2008 nyarán, az agrárszektorban indította be az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogramot és az MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogramot, majd a betakarításokhoz kapcsolódóan a termelő és értékesítő szervezetek számára biztosította a középlejáratú forgóeszközhitel lehetőségét. Ezzel párhuzamosan 2008 végén a gazdaság többi szektorában is igénybe vehető általános forgóeszközhitel-programot vezettek be. 2009 első felében a hitelintézetek kockázatvállalási készsége csak korlátozottan javult, így a forgóeszközhitelek iránti igény is csak fokozatosan nőtt. Ez év második felében a hitelintézetek forráshelyzetének a javulására számítva az MFB a vállalkozások által kereskedelmi bankoktól felveendő forgóeszközhitelekhez kapcsolódó bankgarancia-programokat indított annak érdekében, hogy mérsékelje a vállalkozások hitelezési kockázatát. A kereskedelmi bankok az év második felében a még mindig nagyon drága források miatt fokozatosan bővítették csak a vállalkozói és önkormányzati finanszírozást, s az olcsóbb állami fejlesztési források és forgóeszközhitelek felé fordultak.

Ezzel párhuzamosan a vállalkozói magatartásban is jelentősebb átalakulások következtek be, a kezdeti pánik és döbbenet után a vállalkozók hitelfelvételi magatartása is óvatosabbá vált, s megnőtt az igény a középlejáratú forgóeszköz- és a hosszú lejáratú fejlesztési források iránt. A különböző gazdasági szektorokban vagy régiókban részben az EU-s támogatási források hatására is kezd erősödni a „válságban is fejleszteni kell” logikája és kényszere, így az elmúlt hónapokban mind a vállalati, mind az önkormányzati hitelezésben az MFB felé jelentős igénynövekedés volt tapasztalható.

Az elmúlt másfél évben a fejlesztési, illetve a tartós forgóeszközhitelek iránt meginduló és fokozatosan bővülő kereslet, ha nem is a válság technikai lezárulását mutatja, de biztató jelét közvetíti annak, hogy a kereskedelmi bankok az olcsó állami fejlesztési és forgóeszközhitelekből már bátrabban nyújtanak mind a vállalkozói, mind az önkormányzati szektornak hiteleket. Ha ez a tendencia 2010-ben is érvényesül, akkor remény van arra, hogy a nemzetközi pénzügyi forrásokhoz történő hozzájutás feltételeinek fokozatos javulásával megteremthetők a gazdaságélénkítés hitelpiaci keretfeltételei. Jelenleg a termelő és kereskedelmi vállalkozások számára 116 milliárd forint két-öt éves lejáratú forgóeszközhitel, a beruházni szándékozó vállalkozásoknak pedig 78 milliárd forint 15 éves lejáratú fejlesztési hitel, valamint 73 milliárd forint nagyságú bankgarancia áll rendelkezésre a kereskedelmi bankoknál elérhető módon.

Az MFB továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesz arra, hogy fenntartsa a válság még hátralévő idejére, illetve a gazdaságélénkülés időszakára növelje a kedvezményes kamattal igénybe vehető hosszú lejáratú fejlesztési, illetve középlejáratú forgóeszközhiteleit, bízva abban, hogy 2010 végén visszatérhet a klaszszikus fejlesztési banki feladataihoz, és csak beruházási hiteleket kell a gazdaság minden szektora felé biztosítania. Ezért az MFB várhatóan 2010 februárjában a fogyóban lévő önkormányzati hitellehetőségek 65 milliárd forintos bővítését és a vállalkozói hitelprogram 50 milliárd forintos emelését tervezi.

A szerző az MFB vezérigazgató-helyettese