Több mint 20 százalékos hozamot értek el átlagosan tavaly a magán-nyugdíjpénztári portfóliók – ez derül ki az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár becsléseiből. Vagyis a kasszáknak nagyrészt sikerült ledolgozniuk a 2008-as veszteségeket, amikor is a nyugdíjalapok a pénzügyi felügyelet becslése szerint mintegy 20 százalékos mínuszba kerültek. Tavaly, ahogy az várható volt, a részvénypiacok szárnyalásának köszönhetően a legkockázatosabb, növekedési alapok érték el a legmagasabb hozamokat, az ING becslése szerint ezek átlagosan csaknem 22,5 százalékot szedtek magukra, de az állampapír-piaci rali miatt a kiegyensúlyozott alapok is több mint 16, a klasszikusak pedig csaknem 12 százalékos hozamot produkáltak.
Tavaly már egyetlen olyan pénztári portfólió sem volt, amelyik veszteséges lett volna, sőt az 57 magán-nyugdíjpénztári alap között mindössze hét olyan akadt, amely százalékosan csupán egy számjegyű hozamot ért el. Az egyes alapok teljesítményei között mindazonáltal nagy a szórás. A legnagyobb nyereséget a
Quaestor növekedési alapja érte el, több mint 34 százalékot szedett magára, emellett 30 százalékosnál nagyobb hozamot ért még el az OTP Magánnyugdíjpénztár és az ING növekedési alapja is. A leggyengébben az Axa csoporthoz tartozó Premium Magánnyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfóliója muzsikált, csupán 5,19 százalékos nettó hozamot ért el.
A háromféle – klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési – alapot összesítve a pénztárak közül az OTP Magánnyugdíjpénztár nyújtotta a legjobb összteljesítményt: az ING becslései szerint 31,16 százalékos átlaghozamot ért el tagjai számára. Volt azonban honnan javítania, 2008-ban ugyanis az OTP növekedési alapja igen rossz eredményt ért el, csaknem 33 százalékos mínuszban zárta az évet. Ezt pedig a tavalyi szárnyalás során sem tudta teljes mértékben ledolgozni: az alap 2009 végén kétéves időtávon vizsgálva még mindig több mint 11,5 százalékos mínuszban állt. A pénztár klasszikus és kiegyensúlyozott alapjai viszont ledolgozták a 2008-as veszteséget.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer tervezett átalakítása kapcsán felvetődött, hogy a kasszák biztosítókká alakítása a kisebb pénztárak megszűnéséhez vezethet, holott ezek az intézmények gyakran magasabb hozamokat érnek el, mint pénzügyi intézményi háttérrel rendelkező, lényegesen nagyobb versenytársaik. Ezt az állítást a tavalyi hozamok is igazolták, bőven a szektorátlag fölött teljesített például a Honvéd, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára és a Dimenzió, amelynek klasszikus és növekedési alapja tavaly kategóriájában az első helyezést érte el. Sőt, ami a kétéves hozamokat illeti, itt is a kisebb pénztárak viszik a prímet a kiegyensúlyozott és a növekedési alapok terén, vagyis ezek a kasszák dolgozták le a legsikeresebben a 2008-as veszteségeket.
A legrosszabb összteljesítményt egyébként tavaly az Axa Nyugdíjpénztár érte el, három portfóliója a becslések szerint átlagosan 7,39 százalékos hozamot produkált. Ennek ellenére a kétéves teljesítményeket vizsgálva a kassza klasszikus alapja kifejezetten jól áll, nagyjából 16,4 százalékos nyereséget hozott a tagoknak, a pénztár növekedési és kiegyensúlyozott alapjai azonban ugyanezen az időtávon nézve még mindig mínuszban állnak.
A pénztáraknak 2009 elején kellett kötelezően bevezetni a választható portfóliós rendszert (vpr), de akadtak olyan kaszszák, amelyek ezt már korábban megtették. A kétéves hozamokat nézve pedig kiderül: az ilyen intézmények idősebb, klasszikus portfólióban lévő pénztártagjai lényegesen jobban jártak. A már 2008-ban is háromféle alapot kezelő pénztárak klasszikus alapjai között ugyanis egyetlen olyan sincs már, amelyik ne dolgozta volna le a tavalyelőtti „fekete év” mínuszait. HB
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.