A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének most kiadott kelet-európai költségvetési elemzése megállapítja: a térségi országok egyikét sem sújtja olyan problémaelegy, mint Görögországot. A ház szerint a kelet-európai eurótagjelöltek vagy magas államadóssággal, vagy magas államháztartási hiánnyal küszködnek, de egyikük sem szenved egyszerre mindkettőtől, ahogy Görögország.
Azoknak, amelyeknek magas a költségvetési deficitjük, alacsonyabb államadósság-rátájuk révén ezt könnyebben elviselik, a magas adósságot görgető kelet-európai gazdaságok pedig nagyobb mértékben szigorították költségvetési politikájukat, mint Görögország - áll az elemzésben.
A UBS londoni szakértői szerint fegyelmező erővel hatott a kelet-európaiakra, hogy a piactól már 2008-ban figyelmeztetést kaptak a rájuk leselkedő kockázatokról, ugyanakkor az euróövezet jelentős részében ilyen korlátozó hatás nem érvényesült.
A cég szerint azonban a Görögországban kialakult helyzet egyik következménye az lehet, hogy az euróövezeti országok óvatosabbá válnak a valutaunió keleti bővítésével.
A ház londoni elemzői azt valószínűtlennek tartják, hogy ez befolyásolná Észtország jövő januári euróövezeti felvételét, ám az utána következő országok - Magyarország, Lettország, Litvánia - csatlakozására már hatással lehet a nagyobb szigor. Ezeknek az országoknak a magas államadósság-rátája szolgáltathatja a kifogást ahhoz, hogy ne engedjék be őket az euróövezetbe - áll a UBS elemzésében.
Görögország költségvetési és adósságproblémái más nagy londoni házak szerint is megnehezíthetik az euróövezeti tagjelöltek csatlakozását, és vannak citybeli elemzők, akik Észtország jövő januári belépését sem tekintik egyértelműen biztosnak.
A Barclays Capital befektetési csoport nemrégiben kiadott helyzetértékelésében azt írta: a Görögországgal kapcsolatos problémák éppen Észtországnak jöttek nagyon rosszkor, tekintettel arra, hogy a balti köztársaság 2011-ben csatlakozni szeretne az euróövezethez.
A ház londoni elemzői szerint Görögország most már erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak - különösen a valutauniós jegybankon (EKB) belül -, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák. Ez a tábor most erősebb helyzetben lesz azokkal szemben, akik politikai meggondolásból hajlamosak lennének kedvező módon elbírálni például Észtország felvételi kérelmét - állt abban az elemzésben.
A Fitch Ratings hitelminősítő minapi londoni elemzése szerint is még mindig fennáll a kockázata annak, hogy az uniós hatóságok elutasítják Észtország euróövezeti felvételi kérelmét, arra hivatkozva, hogy a maastrichti feltételrendszer a "fenntartható" költségvetési és inflációs teljesítményt írja elő. Az észt eurócsatlakozás jóváhagyása ellen felhozható például az az érv, hogy az észt kormány egyszeri intézkedésekkel csökkentette a 2009-es államháztartási deficitet - állt a Fitch Ratings e hónap eleji londoni elemzésében.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének legutóbbi helyzetértékelésében azt jósolta: az EKB és a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) csak akkor járul hozzá a tagjelöltek csatlakozásához, ha azok "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt. A GS londoni elemzői szerint egyáltalán nincs napirenden a közép-kelet-európai országok "gyorsított" euróövezeti felvétele, amit a pénzügyi válság csúcspontján több megfigyelő is javasolt.
Az új kockázat inkább az, hogy az EU esetleg a csatlakozási feltételek még további szigorítására törekedhet, távol tartva az euróövezettől még azokat a jelentkezőket is, amelyek a jelenleg érvényes kritériumokat teljesítik - állt a Goldman Sachs elemzésében. A ház ugyanakkor elismerte, hogy ez utóbbi lehetőség nyilvánosan még nem merült fel uniós döntéshozói körökben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.