A munkavállalók számára bizonytalanságot és alacsonyabb szociális juttatásokat hozó, ugyanakkor a vállalatok versenyképességét javító változásokat a Schröder-kormány idején bevezetett reformok (Hartz I–IV) hozták mozgásba. A gazdasági válság újabb lökést adott a rugalmas munkaerő-piaci megoldások terjedésének, bár ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek megbízható statisztikai adatok.
Hasonló átrendeződést a legtöbb nyugat-európai ország átélt, és ha lassabban is, de a dél-európai, valamint a kelet-közép-európai térségben szintén egyre inkább a rugalmasság válik a munka világának kulcsszavává. Szakértők szerint tartósan fel kell készülni arra, hogy a második világháború utáni évtizedekben megszokott stabil, szociális juttatásokkal körülbástyázott állások csak a munkavállalók egy része – esetleg kisebbik hányada – számára lesznek elérhetők. A vállalatoknál teret nyerő „háromosztályos” modell szerint a menedzsmentből és a kulcsfontosságú dolgozókból álló magot projektekre szerződtetett külső szakértők, valamint a konjunktúrától függően felvett vagy éppen elbocsátott rugalmasan foglalkoztatottak egészítik ki. Der Spiegel
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.