Széchenyi-díjat kapott nyugdíjrendszerünk "szülőanyja"

A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes professzorát talán leginkább a nyugdíjrendszerek kutatójanként ismeri a szélesebb közönség, pedig ezzel a területtel csak a nyolcvanas években, 53 évesen kezdett foglalkozni. 

Augusztinovics Mária pályája elején, 26 évesen megvédett kandidátusi értekezése – a pénzforgalmi mátrix elemezése – ma is pénzügyi klasszikusnak számít. Modellalkotó intuíciója, a látszólag rendezetlen adathalmazokban rendet vágni képes szigorú tudományos logikája azóta is jellemzi munkásságát - áll abban a részletes ajánlásban, amely a díjra jelölés elengedhetetlen előzménye.  Ebben a korai munkájában valójában az input-output modellezési technikát alkalmazta a nemzetgazdaság pénzforgalmi összefüggéseinek elemzésére. Az általa megszerkesztett pénzáramlási mátrix a későbbi országos tőke- és hitelmérlegek, illetve a jóval később kialakult flow of funds modellek előfutárának volt tekinthető.

A Pénzügyminisztériumot követően, 1961-től közel negyedszázadig a Tervhivatal vezető munkatársa volt – a távlati tervezés, a nemzetgazdasági ágazatokat összehangoló dinamikus tervek, a lehetséges és optimális gazdasági fejlődési pályák, a reformhatások integrált elemzésének módszertani megalapozása az általa vezetett kislétszámú lelkes modellező csapat eredménye volt. Ebben az időszakban sorban jelentek meg vezető hazai és nemzetközi folyóiratokban az ágazati kapcsolatok mérlegéről készült elemzései, az erre a keretre épülő modellezési tanulmányai. Számos monográfiát publikált a távlati tervezésről – az input-output technikára és lineáris programozásra épülő nagyméretű modellek alkalmazásáról és közgazdasági értelmezéséről. Kiemelkedő tudományos módszertani eredménye volt az input-output modellkereten belül az ágazati kapcsolatok mátrixának újszemléletű bemutatása, a modell általánosítása.

Augusztinovics aktív tervhivatali munkatársból doktori disszertációjának megvédését követően 1984-től lett aktív kutató a Közgazdaságtudományi Intézetben. Az emberi életpálya modellezéséből kiindulva a nyugdíjrendszerek egyik legelismertebb nemzetközi és hazai kutatójává vált, akit a társadalmi méltányosság és racionalitás összeegyeztethetősége izgat.

Tudományos eredményei a meglévő rendszerek működésének elemzésétől, a különböző stilizált életpályák mentén megvalósuló jövedelemáramlások bemutatásán keresztül, gazdaságpolitikai ajánlások megfogalmazásáig terjednek. Első tudományos eredményei az együttélő generációk modelljének többgenerációs továbbfejlesztése, a megvalósuló jövedelemelosztások elemzése volt. Több nemzetközi kutatási projektet vezetett az egyes nyugdíjrendszerekben megvalósuló jövedelemelosztási sémák tanulmányozására, a rendszerparaméterek hatásvizsgálatára. A magyar nyugdíjrendszer tanulmányozása során elsők között mutatta meg a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer megfelelő paraméterek közötti életképességét. Kutatásainak egyik legfrissebb eredménye, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrenddszer keretei és a hazai munkaerőpiac sajátosságai miatt a hamarosan nyugdíjba menő korosztályok egyre nagyobb részének egyáltalán nem lesz, illetve nem lesz megfelelő szintű nyugdíja. Ezért érvel a más országokban bevált alapnyugdíj bevezetéséért is.

Augusztinovicsot mindig a módszertani igényesség és a gyakorlati alkalmazhatóság kettős követelménye vezérelte: az adatok iránti alázat végig jellemezte életpályáját. Magyarországon évtizedek óta egyik legjelentősebb iskolateremtő egyéniség. Alapvetően azért, mert egyéniség, aki körül mindig alakul egy csapat. Akkor is, amikor egy tervhivatal bürokráciájában dolgozik, és akkor is, amikor látszólag magányos tudósként egy kutatóintézetbe húzódik. Mert egyéniség, aki tudja, hogy a legfontosabb, hogy legyen valami közös cél, valami feladat, amitől az ember úgy érzi, hogy amit csinál, az érdekes, hasznos és fontos. Valamennyi munkahelyén a munkahelyi tudományos közélet meghatározó, aktív tagja volt – kevés olyan tudományos vita, értekezlet volt, amin ne vett volna részt, ne fejtette volna ki véleményét.

Sosem volt “mainstream-közgazda”, nem csatlakozott semmiféle főáramhoz. Nem rendszerekben és áramlatokban gondolkodik. Nem volt sok hivatalos elismerésben része, mivel ami irracionális, azt soha semmiféle eszme nem tudta vele elfogadtatni, és ami irracionális, arról sosem tudott hallgatni.  De nem fogadja el azt a fajta racionalitást sem, ami ellene mond a méltányosságnak, mert szerinte, akkor az nem racionális. Az a rendszer, ahol szegénység, kiszolgáltatottság, embertelenség van, az az ő mércéje szerint nem lehet racionális. Nem véletlen, hogy tanítványai 70. születésnapján „Racionalitás és méltányosság” című tanulmányaikból összeállított kötettel lepték meg.

Jól megfér egymás mellett a legkülönbözőbb közgazdasági iskolák, a legkülönbözőbb politikai szemléletek és megközelítések együttese - írta a Közgazdasági Szemlében Csaba László az említett születésnapi kötetről szóló recenziójában. Ez a teljesítmény összegzően jellemzi azt, ami Guszti személyiségén keresztül összehozta a szerzÕket: a minőség és a színvonal iránti feltétlen igényesség. Ez társul a korunkban ugyancsak hiánycikké vált többirányú nyitottsággal, a más nézeten lévők, a más eljárásokat alkalmazók elfogadására való készséggel, hogy ne mondjuk: eredeti kíváncsisággal, ami nem hagy helyet az előítéleteknek és a sémáknak.

A kötet szerzőit nem a témák, a megoldandó közgazdasági dilemmák vagy az intellektuális érdeklődés hozta össze, hanem az Augusztinovics Mária iránt érzett tisztelet és szeretet. Ezen túl nehéz lenne bármilyen közös nevezőt találni a tanulmányok készítői között - tette hozzá akkor a másik recenzens, Bara László.

"Tervezni annyi, mint felmérni, mi várható a jövőben tőlünk függetlenül, mik az elsődleges, másodlagos célok, ezek hogyan, minek a rovására érhetők el" - jegyezte meg egy beszélgetésben, ahogy ez tíz éve olvasható a Figyelőben Kovács Dénes recenziója. Ezek ma sem elvetendő tanácsok. Másban is igaza van, például szerinte botorság hinni benne, hogy "a tökéletes piac mindent elintéz". Miként ámítás azt hirdetni, hogy "az állam semmibe se ártsa bele magát".

Augusztinovics a  Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja megalakulása, 2007 óta. A Kerekasztal munkájának fő motorja, meglátásai, számításai nélkül jelentősen kevesebbre jutott volna az a társadalmi és gazdasági hatásvizsgálati munka, amely a Nyugdíj Kerekasztal tevékenységének fő eredménye, s amely a következő évtizedekben lehetséges nyugdíjváltozatokra vonatkozólag kísérel meg a korábbiaknál kézzelfoghatóbb kapaszkodót adni.

Megkerülhetetlen kihívást jelent. Egyrészt, mert a minőség nem megkerülhető – állandó vitára késztet, és nehéz ellenérveket találni kristálytiszta logikájával szemben. Másrészt, mert az az ember, akinek nemcsak hihetetlen kitartása, hanem tartása van. Harmadrészt, mert a fegyelmezett gondolkodás fegyelemre kényszerít, márpedig a matematikai közgazdaságtan blokkolja a céltalan fecsegést, a ködös mellébeszélést. 

Augusztinovics Mária fontosabb publikációi

Kutatási és oktatási területei

1984-ig pénzelmélet és népgazdasági tervezési modellek, azután pedig az emberi életpálya makróökonómiája, beleértve a nyugdíjgazdaságtant. Számos szakmai társaság és testület tagja, például Econometric Society fellow 1976-tól; az ENSZ Fejlesztéstervezési (később Fejlesztéspolitikai) Bizottság alelnöke 1978-84 között, tagja 1995-2000 között; European Society for Population Economics Council tag 1996-1998; Nemzetközi Közgazdasági Társaság Végrehajtó Bizottsága tag 1999-2005 között;. Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke 1995-1998, elnökségi tag 1998-2005.

Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, polgári tagozat: Kornai János, Állami- és Széchenyi-díjas közgazdász, az MTA rendes tagja, professor emeritus, életművéért, a gazdasági rendszerek elméletének és működésének kutatásában elért, világszerte elismert eredményeiért

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, polgári tagozat: Berényi Lajos, a Közbeszerzések tanácsa volt elnöke, a köz szolgálatában végzett öt évtizedes munkája, szakmai életpályája elismeréseként.

Kovács Álmos, a közgazdaságtudomány kandidátusának, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának, a pénzügyi igazgatás terén végzett több évtizedes sokirányú munkássága, szakmai életútja elismeréseként

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat: Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási FÕigazgatóság fÕigazgatójának, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek irányítása, a nyugellátással összefüggÕ kormányzati feladatok ellátása terén

végzett eredményes vezetÕi munkássága elismeréseként;

Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, az adóigazgatás területén végzett több évtizedes szakmai munkássága, eredményes vezetÕi, közszolgálati tevékenysége elismeréseként;

Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje:

Apatini Kornélné nyugalmazott helyettes államtitkár, a gazdasági és pénzügyi területen valamint a központi közigazgatásban végzett irányítói, vezetÕi munkássága,

szakmai életpályája elismeréseként

Bélyácz Iván akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a Gazdálkodástudományi Intézet igazgatója, több évtizedes kimagasló színvonalú oktatói-kutatói, valamint egyetemi vezetÕi munkásságáért

Borosné Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Postánál végzett eredményes, innovatív munkája elismeréseként,

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fÕtitkára, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fÕtitkáraként végzett szakmai munkája elismeréseként

Ferenczi Tamásnak, a British Telecom regionális szolgáltatási központja igazgatójának, a Brit Kereskedelmi Kamara elnökségi tagjának, a hírközlés, szoftvertervezés területén végzett munkája, valamint a British Telecom magyarországi központjai

szolgáltatási és hálózatüzemeltetési feladatainak eredményes ellátása elismeréseként

Gál Péternek, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ügyvezetÕ igazgatójának, a közgazdaságtudomány kandidátusának, a globalizációs folyamat mikro- és makrogazdasági összefüggéseire és következményeire koncentrálódó

tudományos, oktatási és elemzési munkássága elismeréseként

Holtzer Péternek, a Nyugdíj és IdÕskor Kerekasztal elnökének, a magyarországi nyugdíjrendszer reformjában, nyugdíjpolitikai koncepciók kidolgozásában végzett munkássága, az idÕskorúak létbiztonsága feltételei megteremtése érdekében végzett szakértÕi tevékenysége elismeréseként

Kepecs Gábornak, az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. közép-kelet európai regionális igazgatójának, a biztosítási kultúra magyarországi meghonosítása és fejlesztése, több évtizedes befektetési, pénzügyi vezetÕi tevékenysége elismeréseként

LÕrincz Zoltánnak, az Állami SzámvevÕszék fÕcsoportfÕnök-helyettesének, több mint három évtizedes eredményes közszolgálati tevékenységéért

Mosonyi Györgynek, a MOL Nyrt. vezérigazgatójának, a gazdaságban végzett több évtizedes kimagasló munkája, szakmai életútja elismeréseként

Anthony Gantchev Radevnek, a McKinsey & Company Inc. Hungary Magyarországi Fióktelepe direktorának, a magyar bankrendszer fejlÕdésének – ezzel összefüggésben a befektetések ösztönzésének – támogatása érdekében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként

Rolek Ferencnek, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnökének, a Budapest Bank Nyrt.

vezérigazgató-helyettesének, HR vezetÕnek, évtizedes eredményes szakmai munkája és közéleti tevékenysége elismeréseként

Sándorné dr. Kriszt Évának, a Budapesti Gazdasági FÕiskola rektorának, a felsÕoktatásban végzett következetes és eredményes vezetÕi, szakmai tevékenysége elismeréseként -->