BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nézze meg, mit kezdhet a Fidesz a kétharmadával!

Miközben az MSZP a Fidesz kétharmadával riogatja választóit, kevés szó esik arról, hogy ha a narancssárgáknak legalább 258 képviselője lesz, akkor a szocialistáknak még egyötödnyi (77) mandátuma sem marad, vagyis sem politikai vitanapot, sem pedig vizsgálóbizottságot és rendkívüli ülésszakot sem kezdeményezhetnek – derül ki a Heti Válasz összeállításából.

A Heti Válasz összeállítása szerint, ha a Fidesz megszerzi az áhított kétharmadot, akkor az MSZP-nek még egyötödnyi (77) mandátuma sem marad, hiszen a 386 mandátum maradékán, a 120-130 képviselői helyen a Jobbikkal és a Lehet Más a Politikával is osztoznia kell.

Márpedig az egyötöd bűvös parlamenti szám; ennek híján politikai vitanapot, vizsgálóbizottságot és rendkívüli ülésszakot sem kezdeményezhetnek. Az MSZP-nek és az LMP-nek vélhetően még együtt sem lesz egyötöde, így a szocialisták a fenti ügyekben együttműködésre kényszerülhetnek a Jobbikkal.

Mire használhatja a Fidesz a kétharmadát?

Alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején.

Az alkotmányos "őrség" további tagjai az ombudsmanok: közülük legkorábban Kállai Ernőnek, a kisebbségi jogok biztosának kell leköszönnie, de neki is csak 2013 júniusában.

Ugyanakkor az első parlamenti döntések közé tartozik majd a köztársaságielnök-választás. Ám ebben nincs döntő szerepe a kétharmados többségnek; éppen Sólyom László öt évvel ezelőtti sikere példázta, hogy az elnökválasztáshoz - harmadik körben - elég a képviselők felének szavazata is.

A legfontosabb ügyek, amelyek kétharmados többséget igényelnek:

1. A határon túli magyarok állampolgársága

2. Az egészségügy rendbetételéhez a kórháztulajdonosok jogait és kötelességeit rögzítő önkormányzati törvény módosítása

3. A választási körzetek kiigazítása (az egykor kétmilliós Budapest mára másfél debrecennyi lélekszámmal kisebb lett - 1,7 milliósra zsugorodott, mégis ugyanannyi képviselője van)

4. A parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése

5. A helyhatóságok törvényességi felügyeletének helyreállítása

6. A mentelmi jog felfüggesztése

7. A pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása

8. A sztrájktörvény átalakítása

9. Új bevezetőt kaphat az Alkotmány, megszűnhet végre ideiglenes jellege

10. A média- és az adatvédelmi törvény módosítása

2. Az egészségügy rendbetételéhez a kórháztulajdonosok jogait és kötelességeit rögzítő önkormányzati törvény módosítása

3. A választási körzetek kiigazítása (az egykor kétmilliós Budapest mára másfél debrecennyi lélekszámmal kisebb lett - 1,7 milliósra zsugorodott, mégis ugyanannyi képviselője van)

4. A parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése

5. A helyhatóságok törvényességi felügyeletének helyreállítása

6. A mentelmi jog felfüggesztése

7. A pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása

8. A sztrájktörvény átalakítása

9. Új bevezetőt kaphat az Alkotmány, megszűnhet végre ideiglenes jellege

10. A média- és az adatvédelmi törvény módosítása -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.