A másik szembeötlő tény az volt, hogy a költségvetési deficit idei túlszaladására – amely külső intézmények szerint 140-150 milliárd forintot tehet ki – elsőként a személyi jövedelemadó átalakítására vonatkozó válaszok érkeztek. Ez több okból is furcsa. Egyrészt az idei hiány szempontjából nem ez lenne a legsürgetőbb feladat, sőt, akár további bevételkiesést is okozhat. Jövőre pedig gyakorlatilag amúgy is megvalósulna az egykulcsos adó, amely javíthatja ugyan a temelékenységet és segíthet a feketegazdaság visszaszorításában, de munkahelyteremtésre a tb-járulék vagy az iparűzési adó mérséklése alkalmasabb lenne.
Ami pedig a konkrét egyenlegjavító terveket illeti, úgy tűnik, ott továbbra is a régi reflexek a meghatározók.
A magánnyugdíjalapok szóba került visszaállamosítása rövidlátó, technikai húzás lenne. A bankok megadóztatását már a Gyurcsány-kormány is alkalmazta, ráadásul most illeszkedne is a nemzetközi trendbe, egy határon túl azonban kontraproduktív. Igazán előremutató javaslatnak ezért csak a közszféra karcsúsítása tűnt eddig, de kérdés, hogy ebből
az idén milyen megtakarítás várható. Egyéb szerkezeti reformokról – amelyek tartós megtakarítást és hatékonyságjavulást eredményezhetnek – egyelőre nem esett szó.
A deficitcél rögzítése önmagában is megnyugató. A munkát azonban nem lehet megspórolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.