Formálódik a családi adózás

Két év alatt alakulna át a magyar személyi jövedelemadó (szja) rendszere egykulcsos, családi jellegű adóvá. Az utóbbi napokban kormányzati megszólalók világossá tették: e folyamat részeként szűnik meg az év elejével bevezetett szuperbruttósítás, s bővül az szja családi elemekkel. Ez utóbbi – az eddigi jelzések szerint – azt takarja, hogy a gyermekek eltartásával és nevelésével kapcsolatos költségeket le lehet majd vonni a személyi jövedelemadó alapjából.

Az egykulcsos családi adózásnál lesznek olyan jövedelmek, amelyek nem tartoznak az adórendszer hatálya alá – árult el némi részletet a tervekből Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára egy rádiós interjúban. Példaként említette a gyermeknevelés költségét. Azt is elmondta, emellett lesznek olyan összegek, amelyeket a gyermekes családoknál nem kell leadózni; gyermekszámtól függően meghatároznak egy limitet: ha valakinek a 100 egységnyi jövedelméből 10 egység az adórendszeren kívül esik, a fennmaradó 90 egység után kell adót fizetnie – vázolta. Az államtitkár egyébként elismerte, nagy vita volt arról, milyen rendszert vezessenek be. Ám a családokat mindenképpen támogatni akarták, hiszen a gyermeknevelést az államnak el kell ismernie – húzta alá. Elmondta: vizsgálták a francia modellt is, amikor a családban összevonva adózzák le a jövedelmet, elosztva az eltartottak, illetve a keresők számával; de abban maradtak, hogy a versenyképesség javítása miatt az egykulcsos, 16 százalékos szja-modellt támogatják.

Még néhány hete is úgy tűnt, az új kabinet több meghatározó személyisége a családi adózás kapcsán az úgynevezett francia modellel szimpatizál. Matolcsy György, akkor még a gazdasági miniszteri poszt várományosaként, egy televíziós interjúban május közepén azt mondta, hogy a magyar családi adózás „a francia adórendszerre hasonlít majd, ahol már az első gyermek után is jár adókedvezmény, a második után több, de a legtöbb három után”. A kedvezmény bizonyos jövedelemhatár felett már nem jár, azaz a „milliárdosok, milliomosok nem kaphatnak ugyanolyan adókedvezményt, mint közepes jövedelmű középosztálybeliek”.

Európában egyébként „teljes értékű” családi adózás csak Franciaországban és Luxemburgban működik. Másutt, például Németországban olyan megoldást alkalmaznak, amely a házastársak jövedelmének öszszevonásán alapul, és ennek révén a szülők esetleg eltérő adósávjainak a kiegyenlítését biztosítja.

2012-től ismét három év a GYES 

Soltész Miklós szociális államtitkár a Duna Televízió ma reggeli háttérműsorában elmondta: reális és tartható döntés, hogy 2012-től kaphatják ismét három évig a GYES-t a kismamák. A szociális államtitkár kiszámítható családpolitikát szeretne. További részletek a GYES-ről

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) korábbi, 2007-es – el nem fogadott – törvényjavaslata a családban keletkezett jövedelmet az eltartottak számával kívánta elosztani. Az első gyermeket 0,6-es szorzóval „díjazta”, a másodikat már 0,8-del, míg három vagy több gyermek esetén minden gyermek egy fővel növelte az eltartottak számát. Ötre emelte volna az szja-kulcsok számát. Ez annyiból teljesen logikus, hogy az egy főre jutó jövedelemre épülő adózás csak akkor hoz könnyebbséget a családoknak, ha alacsonyabb jövedelemsávokhoz alacsonyabb adókulcs társul.

A francia modell

Az első két gyermek fél-fél, minden további pedig egy egységgel növeli az úgynevezett családi hányadost, amellyel a fizetendő adó mértékét el kell osztani. Évi közel 5700 eurós jövedelemig az adókulcs nulla, e felett 5,5, 14, 30 és 40 százalékos mérték lép életbe. A modell lényegét jól mutatja, hogy 50 000 eurós adóalap mellett egy házaspár mintegy 2500, míg egy hattagú család 1075 euró adót fizet. A családokat a beiskolázási költség, a gyermekfelügyelet, a járműbeszerzés és a lakáskorszerűsítés után érvényesíthető adókedvezmény is segíti.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) korábbi, 2007-es – el nem fogadott – törvényjavaslata a családban keletkezett jövedelmet az eltartottak számával kívánta elosztani. Az első gyermeket 0,6-es szorzóval „díjazta”, a másodikat már 0,8-del, míg három vagy több gyermek esetén minden gyermek egy fővel növelte az eltartottak számát. Ötre emelte volna az szja-kulcsok számát. Ez annyiból teljesen logikus, hogy az egy főre jutó jövedelemre épülő adózás csak akkor hoz könnyebbséget a családoknak, ha alacsonyabb jövedelemsávokhoz alacsonyabb adókulcs társul.

A francia modell

Az első két gyermek fél-fél, minden további pedig egy egységgel növeli az úgynevezett családi hányadost, amellyel a fizetendő adó mértékét el kell osztani. Évi közel 5700 eurós jövedelemig az adókulcs nulla, e felett 5,5, 14, 30 és 40 százalékos mérték lép életbe. A modell lényegét jól mutatja, hogy 50 000 eurós adóalap mellett egy házaspár mintegy 2500, míg egy hattagú család 1075 euró adót fizet. A családokat a beiskolázási költség, a gyermekfelügyelet, a járműbeszerzés és a lakáskorszerűsítés után érvényesíthető adókedvezmény is segíti. Gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások -->