Mit történik a forinttal és az OTP-vel? Mennyivel nő a törlesztő?

Egy svájci frank ára most 217,850 forint, vagyis a korábbi erősödés csak átmeneti volt, ami azt jelenti, hogy még soha nem volt ilyen mélyen a forint az alpesi valutával szemben. Az euró ára 287,280 forint, a dollárért 236,010 forintot adnak. Egy euró 1,21802 dollárt, valamint 1,3257 frankot ér. A frank átlagára 2008 júniusa és júliusa közötti időszakban egyébként 179,9 forint.

A BUX 1,92 százalékos mínuszban, 20 481 ponton áll, a blue chipek kivétel nélkül gyengülnek, majd'' 18 milliárdos forgalom mellett. Az eddigi legnagyobb vesztes az OTP, 3,41 százalékos mínusszal és 4 558 forintos árral. A Richter 0,25 százalékos mínuszban, 41 300 forinton áll. A Mol 1,81 százalékot esett, az ára 18 625 forint. A Magyar Telekomért most 640 forintot adnak, ez 1,23 százalékos csökkenés.

Friss deviza- és részvénypiaci adatok itt

A május végi 195 forint körüli svájci frank árfolyamhoz képest a mostani 215 körüli szint mintegy 10 százalékos gyengülést jelent, azaz ennyivel emelkedik az árfolyam változása miatt a frankhitelesek törlesztőrészlete. A svájci és a magyar jegybank kamatváltoztatásait az általában fél éves kamatperiódusok változásával követik le a hitelnyújtó pénzintézetek. Így ezek is előbb-utóbb megjelennek a törlesztőkben.

Bár a bankok az elmúlt hónapokban már nem emeltek az ügyfelek által fizetendő éves rátákon – sőt, egyes hitelfajtáknál még jelentős csökkenés is történt –, a kölcsönök ára alig mutat elmozdulást a válságot megelőző időszakéhoz képest - írtuk hétfőn. A legfrissebb, áprilisi adatok szerint például a svájcifrank-alapú lakáshitelek MNB által kalkulált átlagkamata 4,66 százalékon állt, ez gyakorlatilag megegyezik a két évvel korábbival, az egy esztendővel ezelőttinél pedig bő egy százalékponttal alacsonyabb. Ennél kisebb kamatokra viszont – a nulla közeli svájci alapkamat és a növekvő kockázati költségek miatt – vajmi kevés az esély.

Magyarországon mintegy 600 ezer család rendelkezik frankhitellel, az ő (vagy legalábbis a legrosszabb helyzetben levő részük) megsegítésére tegnapi lapértesülés szerint a kormány az IMF és az EU átal folyósított 20 milliárd euróból megmaradt hatmilliárd eurót (vagy annak egy részét) használná fel.

Király: nem az árfolyam az elsődleges

A forint rekordmértékű gyengülése a svájci frankhoz képest nem fogja befolyásolni a Magyar Nemzeti Bank monetáris döntéseit - jelentette ki kedden a Reuters hírszolgálatnak Király Júlia.

Az MNB alelnöke, a monetáris tanács tagja a hírszolgálat felvetésére e-mailben azt válaszolta:" a monetáris politikát az inflációs kilátás, illetve a nemzetközi kockázati megítélés vezérli, és nem a pillanatnyi árfolyammozgás".

Tegnap lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője viszont arról beszélt, hogy amennyiben a gyengülés tartós marad a jegybanknak lépnie kell, azaz felhagyva eddigi kamatcsökkentési politikájával, alapkamatot kell emelnie.

A Takarékbank szakértője az árfolyamgyengülés makrogazdasági hatásról szólva elmondta: az exportőröknek ugyan elvileg segít a gyengébb forint, de valójában az ő helyzetüket a németországi konjunkúra, valamint az euró más devizákhoz való viszonya határozza meg, tehát a jelenlegi árfolyam nem sokat lendít raktuk.

Lényeges megemlíteni, hogy a lakossági hitelek 55 százaléka svájci frank-alapú, ám az önkormányzatok is vettek fel ilyen hiteleket. Itt a hitelek mintegy ötöde frank-alapú, vagyis az önkormányzatok egy tekintélyes részét is hátrányosan érinti a mostani árfolyam-gyengülés.

Néhány példa: a csornai önkormányzat 2008-ban egymilliárd forintos, svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki, ugyanabban az évben Békéscsaba négymilliárd forintnyi, a Baranya megyei önkormányzat 20 millió frankos kötvény kibocsátásáról döntött. A hétfőn ÁSZ-elnökké választott Domokos László vezette Békés megyei önkormányzat 2007-ben 9,4 milliárd forint értékben vitt piacra frankos kötvényeket, 14 éven át évente nagyjából négymillió frankot kell visszafizetniük, ami mostani árfolyamon évi 880 millió forintot jelent (egy hónapja még csak 800 milliót jelentett).

A pénzügyi felügyelet adatai szerint csak az idei első negyedévben 36,6 millió frank értékben bocsátottak ki kötvényeket az önkormányzatok, ezek értéke ma már 8 milliárd forint. Két hete ez még csak 7,4 milliárd forint volt, az első negyedév végén pedig csak nagyjából 6,7 milliárd forintnyi adósságot jelentett.

Forintban számolva akár 230-240-es szinteket is elérhet rövid távon, a következő pár hónapban a svájci frank ára, de nem kell tartósan ott maradnia, lejöhet újra 210 forint környékére – véli Samu János, a Concorde elemzője. A szakértő szerint az euró-frank viszonylatban úgy tűnik, egy tíz százalékos frankerősödés még benne van a pakliban - ennek megvalósulása a forint/euró kereszt változatlansága esetén jelentené a 230-240 közötti árfolyam elérését.

Az árfolyamingadozás időtávlatai

Érdekes képet kapunk, ha megvizsgáljuk, hogyan változott a forint árfolyama az euró ellenében az elmúlt egy évben, illetve az elmúlt egy hónapban (gyakorlatilag a kormány beiktatása óta), összehasonlítva más régiós devizák mozgásával.

Egy hónapos távlatban azt láthatjuk, hogy a forint az emlékezetes Kósa-Szijjártó nyilatkozatok után több mint 4 százalékpontot gyengült, majd nem tudott visszatérni a korábbi szintre, így egy hónapos távlatban - a román lejjel karöltve - a legkomolyabb gyengülést szenvedte el. Érdekes, hogy a cseh korona alig érzett meg valamit az elmúlt hónap ingadozásaiból, és a lengyel zlotyi is a bázisnak vett június eleji szint erős, illetve gynege oldalán egyaránt 1,5 százalékot lengett ki.

Ha egyéves távlatban nézzük az árfolyammozgásokat, akkor azt látjuk, hogy a bázisnak vett 2009. júniusi árfolyamszinthez képest a forint tavaly júliustól egészen idén április végéig "az erős oldalon" tartózkodott (nagyjából 5 százalékos erősödést mutatva, májusban már két kisebb gyengülést mutatott, míg a június hozta a tavalyihoz képest mitegy 3 százalékos gyengülést.

A román lej végig gyengébben muzsikált, és a múlt heti Alkotmánybírósági döntés hatására pedig 4 százalékot gyengült. A cseh korona és a lengyel zlotyi végig erősebb maradt a tavaly júniusi bázisnál. A lengyel gazdaság egyetlenként nem csökkent tavaly, és az idei kilátásai is egyre kedvezőbbek.