Nem akar örökké olcsó élelmiszert venni a magyar

A magyar fogyasztók kétharmada váltott olcsóbb élelmiszerek vásárlására az utóbbi időben, hogy csökkentse kiadásait. A helyzet javulásával azonban zömük azt tervezi, hogy visszatér korábbi élelmiszer-fogyasztási szokásaihoz. Az élelmiszerek, háztartási vegyiáruk és kozmetikumok kiskereskedelmi forgalma értékben 4, mennyiségben 3 százalékkal csökkent az első negyedévben, a tavalyi hasonló periódushoz képest. 

Ugyanakkor a kereslet növekedésében meghatározó szerepet játszó fogyasztói bizalom elkezdett javulni Magyarországon, hasonlóan a globális és európai trendekhez. Igaz, nálunk a fogyasztói bizalmi index alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag.

A fogyasztói bizalom két kulcstényezője pozitív irányban változik hazánkban: A felnőtt lakosság kedvezőbben ítéli meg személyes pénzügyi kilátásait a következő tizenkét hónap során, mint tavaly akár az első, akár a második félévében. Idén március-áprilisban, a Nielsen reprezentatív közvéleménykutatása feltárta: a válaszadók 22 százaléka számít arra, hogy saját anyagi helyzete jó lesz. Múlt év első felében 14, a másodikban 20 százalékos arányt regisztráltak, hasonló megkérdezés eredményeként.

A munkahelyi kilátások megítélésében csökkent a pesszimizmus. A megkérdezettek 52 százaléka tartotta a következő tizenkét hónap munkahelyi helyzetét rossznak, tavaly az első félévben. Aztán arányuk a második félévben 44, idén pedig 35 százalékra csökkent.

Figyelemre méltó, hogy a Nielsen által mért kategóriák közül, a tíz legnagyobb forgalmú élelmiszer köréből nyolc piacvezető márka megőrizte vagy növelte piaci részesedését 2009-ben, az átlagosnál magasabb fogyasztói ár ellenére is. Ez a következőkre érvényes: Húskészítmény, sör, sajt, szénsavas üdítőital, kávé, ásványvíz, gyümölcslé és gyümölcsjoghurt.