Nem lehet megúszni a nyugdíjkorhatár-emelést, de ez sem elég - Most Ausztria van soron

"Ausztria számára is itt az ideje a deficit csökkentésének"- hangoztatta osztrák újságírókkal Brüsszelben folytatott beszélgetésében. "Nem lehet megkerülni a nyugdíjkorhatár emelését" - fejtegette.  Elképzelése szerint hét-tíz év múlva 1-2 évvel emelnék az osztrák nyugdíjkorhatárt – írja a Die Presse.

"A valódi probléma az államháztartás refinanszírozása"- mutatott rá Nowotny. "Ezt szem előtt tartva az államháztartás stabilizálását a lehető leghamarabb el kell kezdeni" - figyelmeztetett. "Az egyedül hatásos konjunkturális program, amellyel Európában még rendelkezünk, az euró átváltási árfolyamnak alakítása." A leértékelés kedvező az exportőröknek, akik a fellendülést hordozzák, így lehetőség nyílik a gazdaság megsegítésére.

Nowotny szerint a deficit csökkenése 2011-ben elkezdődik. A jegybankelnök ugyanakkor nem nyilatkozott arról, miként képzeli el a restrukturálást, mivel – mint fogalmazott – ő csak a monetáris politikában illetékes. 

Ausztriában a nők 60, míg a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba, ám a nők nyugdíjkorhatára 2024 és 2033 között fokozatosan 65 évre emelkedik. Az európai országok nyugdíjkorhatárainak összefoglaló táblázata itt található.

Napirenden a korhatáremelés egész Európában

Tegnapi hír, hogy az új szlovák kormány is nyugdíjkorhatár-emelést tervez. A lépés nem meglepő, hiszen szerte Európában egyre több kormány jelent be hasonló lépéseket, hiszen ketyeg a nyugdíjbomba. Európában 2060-ra ugyanis megkétszereződik a nyugdíjasok száma, ez fizetésképtelenné teheti a rendszert. Az emelések ellen Franciaországban és Görögországban is milliós tüntetésekkel tiltakoztak, de Romániában is tömegek vonultak utcára.

Az EU tisztában van azzal, hogy pusztán a nyugdíjkorhatár-emelés nem oldja meg a problémát. A skandináv országokban egészen különleges ötletekkel kísérleteznek: a nyugdíjas évek száma lenne állandó.

A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős magyar EU-biztos, Andor László szerint választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. A probléma megoldásánál építeni kell az uniós gazdaság- és szociálpolitika, valamint a pénzügyi piaci szabályozások közötti szinergiákra, átfogó és egységes módon érdemes közelíteni a szolgálati idő, a nyugdíjak belső piaca, mobilitása, a nyugdíjalapok jövőbeni fizetőképességi szabályozása, a szolgálati idő és a nyugdíjban eltöltött évek közötti egyensúly témájához.

Németország a folytonos reformokkal szintén élen jár nyugdíjrendszerének fenntarthatóvá tételében: Mit csináljunk, hogy elég legyen a nyugdíjunk? A német példa.

Magyarországi helyzet

Magyarországon egységesen 62 év a nyugdíjkorhatár, a Fidesz javaslata szerint a nők 40 év szolgálati idő után mehetnének nyugdíjba, ám ennek csak úgy van értelme, mivel jelenleg is ez a helyzet, csak létezik egy korhatár, ami alatt ez nem lehetséges, ha eltörlik a nyugdíjkorhatárt. A Bajnai-kormány intézkedéseinek (a 13. havi nyugdíj megszüntetése, az indexálás inflációhoz kötése és a 2012-től kezdődő fokozatos korhatáremelés 65 évre) eredményeképpen egyébként a nyugdíjkiadások jelentősen mérséklődnek az elkövetkezendő 50 évben.

A Századvég Gazdaságkutató mindenesetre négypilléres nyugdíjrendszert javasol. Javaslatuk a jelenlegi hárompilléres verziót egy további pillérrel, az állami alapnyugdíjjal egészítené ki, valamint a jelenlegi tb-nyugdíj pillért névleges egyéni számlás (NDC) rendszerré alakítaná át. A járulékfizetők szabadon választhatnának, hogy kötelező járulékukat az állami vagy a magánnyugdíj-pénztári pillérbe utalják, amely egyben meghatározza, hogy nyugdíjas éveikben honnan várhatják a nyugdíjat.

Öngondoskodás, takarékoskodás a nyugdíjas évekre

A demográfiai problémák miatt egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a különböző öngondoskodási, előtakarékossági lehetőségek is. A JP Morgan és a Harris Interaktív tegnap megjelent felmérése jól szemlélteti, hogy szinte minden időskori anyagi biztonsághoz kapcsolódó kérdést kétszer olyan súlyosnak érzékelnek az emberek 50 év felett, mint 30 év alatt.

A CIG Pannónia Biztosító vezetője, Gaál Csaba a következő példával szemléltette a lehetőségeket: „Ha valaki 5 százalékos éves hozam mellett havonta 25 ezer forintot takarít meg, akkor abból 15 év alatt 6,7 millió forint lesz, míg mindez 30 éves időtávon ennek több mint a háromszorosát, 20,9 millió forintot eredményez.”

A Gfk felmérése viszont azt mutatja, hogy nálunk van még bőven tennivaló, hiszen a magyarok háromnegyedének nincs semmilyen megtakarítása, de tavalyhoz képest (akkor még tízből nyolcan gondolták így) idén már csak minden második honfitársunk vélekedik úgy, hogy kevesebbet fog megtakarítani mint korábban. A magyarok által preferált termékek között még mindig elsöprő többséggel vezetnek a bankbetétek, és még az életbiztosítások is messze lemaradnak. A PSZÁF adatai szerint azonban hosszabb távon a bankbetéteknél magasabb hozamot nyújtanak a nyugdíjpénztárak.

Nyugdíjpénztári rangsorok itt