ÁSZ kritika: Nem az állam érdekei voltak az elsődlegesek

Az Állami Számvevőszék jelentésében erős kritikával illette a vagyonkezelőt, vagyontörvényt. A jogszabályok átgondolatlanságára, hiányosságára és ellentmondásaira hívták fel a figyelmet.

A számvevők szerint a döntéshozók nem fordítottak kellő mértékű erőfeszítést a hiányosságok megszüntetésére a döntési folyamatokban, ezek megmaradtak a vagyon-nyilvántartásban is.

„A döntéshozók vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedései esetenként nem a vagyontörvény céljait, illetve nem az állam érdekeinek elsődlegességét szolgálták, összességükben nem voltak átláthatók és kellően eredményesek. A döntéselőkészítés és a döntéshozatal folyamata lehetővé tette a szabályoktól való eltérést, a vagyongazdálkodás prioritásainak figyelmen kívül hagyását” – olvasható az ÁSZ jelentésében.

A számvevők szerint a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek döntései nem az állam érdekeinek elsődlegességét figyelembe véve születtek. A volt pénzügyminisztereket szakmai felelősség terheli a vagyonkezelőnél tapasztalt hiányosságok miatt, büntetőjogi felelősségüket azonban - ha van - az ügyészségnek kell megállapítania - közölte Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója. 

A döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte az ÁSZ szerint. Konkrét eseteket is megemlít az ÁSZ, ahol a nem megfelelő döntések komoly veszteséget jelentenek a magyar államnak, ide sorolták a Malév, a Bábolna és több székház ügyét.

Becker Pál, elmondta, hogy a vezérigazgató mellett az ÁSZ szerint a Vagyontanácsot is felelősség terheli a kialakult helyzetért. Az ÁSZ megállapította, hogy a pénzügyminiszter 2008-2009-ben nem vizsgálta a kialakított vagyonkezelési, intézményi rendszer működését, nem hozta meg a hibákat kiküszöbölő az átlátható és hatékony vagyongazdálkodást biztosító intézkedéseket.

Az átgondolatlan vagyonkezelési döntések miatt jelentős kár érte a magyar államot, amelynek számszerűsítése, Becker Pál szerint, ugyan még korai, annyit azonban elmondott, hogy Sukoró miatt 1,3 milliárd forint, a moszkvai kereskedelmi székház ügye miatt pedig mintegy 3,5 milliárd forintra tehető a kár.

A Malév privatizációjában kifogásolják, hogy a kiadott pénzügyminiszteri határozatok nem tették lehetővé, hogy a magyar állam beváltsa a garanciát.

A négy kiemelt székházprojektnél - MÁV, MTV, Magyar Posta, MVM - pedig az előzetes számítások alapján a várt hatékonyságjavulás nem következett be, sőt ezek többletköltséget okoztak. A számvevőszék szerint a saját tulajdonú székházak kedvezőbb megoldást jelentenek. 

Példaként ismertetik: az MNV a korábban az MTV-től 6 milliárdért megvásárolt székházat 2005-ben 4,5 milliárdért értékesítette. Az MTV 2010 májusáig 16,2 milliárd bérleti díjat fizetett és a határozatlan idejű szerződés miatt 38 évig további 2,2 milliárdot fizet évente.