"A különadót könnyű bevezetni, pótlásuk azonban nehéz lesz"
Részben ezekkel a lépésekkel kívánja a kormány áthidalni az ambiciózus adócsökkentési szándék és a rögzített egyensúlyi cél miatt szűkös költségvetési mozgástér ellentmondásait. Ennek a választott gazdaság- és pénzügy-politikai „kúrának” azonban komoly kockázatai vannak.
Orbán újabb akcióterve: kreatív megszorítás
Az Alkotmánybíróság később több sarcoló intézkedést visszamenőlegesen is hatályon kívül helyezhet. A kötelező magánnyugdíj-pénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével. A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek. Ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet. (Különösen kérdéses a helyzet a frissen bevezetni tervezett adóknál, ahol a törvény kihirdetése után még meg kell várni a kötelező felkészülési időt is, azaz a törvény idén már csak néhány napra léphet életbe, mégis az egész évre számított összeg befizetését kérik.)
A Gki adatai szerint az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékterhek kivetését.
Orbán Viktor szerdai bejelentése szerint a kormány három évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. 14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését.
Ez utóbbi esetében felmerült az érintettek kompenzálásának szándéka. Ha azonban a kompenzáció például a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével - amolyan békekölcsön törlesztésként -történik, akkor a most - átmenetileg - átirányítandó befizetéseket aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni.
Mindezek miatt - ha az Alkotmánybíróság vagy az EU intézményei a költségvetés készítésekor feltételezettől eltérő, a fentiekben jelzett döntéseket hoznának - a jövő évi költségvetést a végrehajtás során súlyos, kiigazító intézkedéseket követelő csapások érhetik.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések elterelése azt jelenti, hogy az államháztartás egyensúlyi helyzete – módszertani jellegű változtatások nélkül - 2010-hez képest 2011-ben GDP-arányosan nem 1 százalékponttal javul, hanem néhány tizedszázalékkal romlik. Ezt az EU intézményei erős kritikával illethetik a konvergencia program tárgyalása és a jövő év első felében meginduló szorosabb gazdaságpolitikai konzultációk során. Jelenleg az EU-ban mindenhol a költségvetési fegyelem erősítése, nem pedig a lazítás van napirenden.
Az átmenetinek szánt adóintézkedések talán legnagyobb problémája, hogy könnyű bevezetni őket, de később – főleg ebben a nagyságrendben - nagyon nehéz a kivezetésük, pótlásuk. A következő években várható gazdasági növekedés ehhez önmagában nem teremt elegendő forrást, különösen, ha figyelembe vesszük a további adócsökkentési szándékot is.
A Gki elemzésében az áll, hogy a kormány által választott módszerrel időt lehet nyerni, de ennek csak akkor van értelme, ha azt sikerül felhasználni mélyebb átalakítások előkészítésére és megvalósítására. (Amelyek révén később a költségvetés kiadásai csökkenhetnek, ellensúlyozva a rendkívüli bevételek kivezetését.) Ha ezek hiányában az ideiglenesnek szánt intézkedések tartóssá válnak, annak idővel egyre növekvő gazdasági hátrányai, növekedést visszafogó következményei leszek. Például a bankok aktivitásának visszafogása, az üzleti fejlesztések elmaradása, az ország tőkevonzó képességének csökkenése formájában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.