Az árfolyamháború újabb válságba sodorhatja a tőkepiacokat

„A világ vezető gazdaságpolitikusai a több gazdasági nagyhatalom által indított devizapiaci beavatkozások miatt már felhívták a figyelmet az árfolyamháborúk, azaz a nemzeti valuta leértékelési verseny kockázataira, és a hosszú távon ezzel járó növekedési áldozatokra. Amennyiben az árfolyamok gyengítését célzó törekvések folytatódnak, a tőkepiacok újabb feszültségforrással szembesülhetnek és a kínai valuta alulértékeltségéről szóló vita felerősödhet” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„A világgazdaság szereplői közül egyre többen mozdulnak el abba az irányba, hogy gyengíteni próbálják a hazai valutát, vagy legalábbis nem fogadják el annak erősödését. Az elmúlt napokban Japán és Brazília, ezt megelőzően pedig Svájc és Dél-Korea próbálkozott a hazai valuta értékének csökkentésével annak érdekében, hogy saját gazdaságának növekedését támogassa. Miközben rövidtávon ez jót tehet az egyes országok gazdaságainak, és valóban élénkítheti a GDP növekedést, hosszú távon azonban összességében negatívan hat, mivel a hazai valutát leértékelő vagy legalábbis gyengítő országok gyakorlatilag a többiek hátrányára tudnak növekedni. A valutaleértékelések körüli vita újra felerősítheti az épphogy megnyugodni látszó befektetői bizonytalanságot, ami pedig ismét válságba sodorhatja a tőkepiacokat” – mondta el a szakember.

Miközben számos ország a leértékelés irányába mozdult el, a jelenlegi bizonytalanságra az jelenthetne megoldást, ha Kína hajlana arra, hogy a kínai gazdasági növekedése érdekében hosszú évek óta alacsonyan tartott jüant felértékelje, amire azonban a kormányzat jelenlegi álláspontja szerint nincs esély. A sorozatos valutaleértékelések helyett a gazdasági növekedés megoldása így a munkanélküliség csökkenése nyomán megélénkülő lakossági fogyasztás lehet, amely valóban hosszú távon képes a gazdaság bővítésére”

„Magyarország számára egyelőre nem jelent komolyabb problémát az euró és a forint erősödése, ugyanakkor hosszú távon a külkereskedelmi forgalom csökkenése és a versenyképesség romlásának következtében természetesen a hazai növekedési kilátásokat is rontja” – tette hozzá Horváth István.