Borús FDI-helyzet a világban

Mint az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezetének most kiadott gyorsmérlege rávilágít: a második negyedévben az FDI-áramlás a világban ismét csökkent, mind az előző negyedévhez, mind pedig az előző év azonos időszakához képest. Pedig a megelőző négy negyedévben lassú felfelé ívelést mutattak az adatok. Mindennek nyomán – figyelembe véve a zöldmezős beruházásokra rendelkezésre álló adatokat, illetve a vállalatfelvásárlás és -összeolvadás harmadik negyedévi számait is – a nemzetközi szervezet szakértői az idén stagnálást várnak, ez azt jelenti, hogy az idei FDI-áramlás 25 százalékkal elmaradt a válságot megelőző szinttől, és 40 százalékkal a 2007-es esztendő csúcsnak számító adataitól, pedig az év vége felé már enyhén növekedhet az áramlás. Egyelőre azonban az UNCTAD által kidolgozott FDI-index nagyot zuhant, az előző negyedévi 112,8-hez képest a második három hónapos időszakban 84,6 százalékra a 2005-ös bázist száznak vevő skálán.

A visszaesést a fejlett piacgazdaságok jobban megsínylették, mint a fejlődő, illetve átmeneti gazdaságok. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy többek között az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jóval kevesebb FDI-hez jutott a korábbiakhoz képest, miközben Oroszországnak és Kínának sikerült 31, illetve 20 százalékkal még növelnie is a befogadott működő tőke értékét.

Nagyon sok transznacionális vállalat kivonta befektetéseit a fogadó országból az év második negyedében, e döntésük meghozatalakor figyelembe vették a kiábrándító makrogazdasági fejleményeket és piaci zűrzavart. Ezt mutatja a vállalatközi hitelek meredek zuhanása, az, hogy a leányvállalatoktól elvontak hiteleket, illetve ők visszafizették korábbi kölcsöneiket az anyacégnek a vállalati mérlegek javítása céljából. Ugyanígy az újrabefektetett jövedelmek jóval nagyobb részét utalták haza az anyának, mint korábban.

A harmadik negyedre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy lassacskán élénkülnek a határokon átívelő vállalatfelvásárlások és -összeolvadások, ugyanakkor csökkennek a zöldmezős beruházások.

Magyar helyzetkép

Az év második negyedében a külföldiek magyarországi közvetlen tőkebefektetései utáni 946 millió euró nettó kiáramlást publikált a Magyar Nemzeti Bank. Mint a folyó fizetési mérlegből kiolvasható: emögött a külföldiek nettó 251 millió eurós részvény- és egyéb részesedésvásárlása, a külföldi tulajdonosoknak járó 1455 millió euró – elvben újrabefektetett, ám valójában most az országból kivont – jövedelem és az egyéb tőketartozás nettó 258 millió eurós növekedése áll. A második negyedévben mindig megfigyelhető a külföldi-ek invesztícióinál a nagyarányú újrabefektetett jövedelem kiáramlása – jegyzi meg a jelentés, hozzátéve: az ebben az időszakban történő osztalékmegszavazások csökkentik az újrabefektetett jövedelem értékét, és általában a normál üzleti évet követő vállalatoknál a második negyedévre esik az osztalék megszavazása.