Csak évek múlva egyszerűsödhet a bürokrácia

Bár az Országgyűlés kedden igent mondott a megyei közigazgatási hivatalok létrehozatalára, a legalább nyolcvan városba megígért egyablakos ügyintézés csak 2013-ra valósulhat meg. A kormány hatékonyabb, olcsóbb és ügyfélközpontú közigazgatási rendszert ígért – egyelőre csupán annyi biztosított ebből, hogy sok, már meglévő hivatalt összevonnak január elsejétől.

Az ígéretek korábban úgy hangzottak: az ügyfeleknek nem lesz szükségük fölösleges adminisztrációs körökre a különböző közigazgatási szervek között. Elég lesz mindössze a saját városukban – a falvakban élőknek a kistérségi vagy a járási központban – elmenni az ott létrehozott kormányablakhoz. Ott megkezdik az ügyintézést, a további ügymenetet viszont már az államigazgatási szervek egymás közt bonyolítják le.

A reform első lépéseként 2011. január 1-jétől a megyeszékhelyeken, valamint Budapesten kormányhivatalok állnak fel. Az egyablakos ügyintézés bevezetése jogi értelemben ettől teljesen különálló folyamat lesz, de az egyértelmű, hogy az egyszerűsítés folyamatába jól illeszkedhet a már csak Schmitt Pál aláírására váró törvényjavaslat. (A javaslat parlamenti vitájában a kormánypárti megszólalók is több alkalommal egybefüggőként beszéltek a mostani törvényről és a hosszabb távú tervekről.) Azonban alig másfél hónappal azelőtt, hogy létrejönnek az új hivatalok, csupán annyit lehet biztosan látni, hogy a megyei közigazgatást erősebb kormánykontroll alá vonják, a tényleges hatáskörökről eddig nem született döntés.

Egyelőre annyi biztos, hogy a kormányhivatalok az eddigi közigazgatási hivatalok jogutódjaként jönnek létre, így természetesen ezek feladatait is átveszik. Ennél azonban tágabb körű lesz a szervezeti integráció, az államigazgatási szervek tizenöt csoportja kerül a kormányhivatalok alá. A szerv legfőbb feladata azonban politikai, a kormány képviselete megyei szinten is. Ezt a kormánymegbízotton keresztül valósítják meg, akit a miniszterelnök nevez ki a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára.

Azt a javaslat benyújtói sem titkolták egy pillanatig sem, hogy az ő célja a kormány elvárásainak képviselete lesz, vita arról folyt, hogy mennyire segíti az ügymenet hatékonyságát a teljes centralizáltság. Érdekesség, hogy a mostani kormánypártok ezzel a rendelkezéssel hosszú távon a saját dolgukat is megnehezíthetik, hiszen most minden megyei közgyűlés fideszes többségű, vagyis az ország teljes körű politikai irányításában semmi nem korlátozza őket. Ha azonban egy későbbi választáson ellenzékbe kerülnének, utódaik bárkit kinevezhetnek az olyan megyék közigazgatásának élére is, ahol a közgyűlési többség jobboldali.

A legtöbben azonban nem az átalakítás politikai kérdéseit fogják saját bőrükön érezni, hanem azt, ha sikerül egyszerűsíteni a közigazgatás ügymeneteit. Vannak már ebbe az irányba mutató lépések, bár a teljes átalakítás minden bizonnyal jóval lassabb lesz, mint ahogy azt korábban beharangozták. Az ügyfélszolgálati irodák 2011 elejétől épülnek majd ki. Előbb a megyei jogú városokban lesz lehetőség az egyszerűsített ügyintézésre, a későbbi ütemtervről pedig még csak találgatni lehet. A kormány részéről a legkésőbbi ígéret 2013-ra szól.

Bizonytalan azonban az is, mely települések lesznek a legkisebbek, amelyekben mód nyílik az ügyintézésre. Lehetséges megoldásként elhangzott, hogy a jelenlegi kistérségi központokban alakítanák ki a kormányablakokat, de ugyanígy nem kizárható, hogy a régi járási központokba kerülnének csupán ezek. Előbbi mellett szól, hogy az európai uniós közigazgatási struktúrába valószínűleg könnyebb lehet beilleszteni, utóbbi mellett pedig az az érv, hogy olcsóbb lehet létrehozni (hiszen 82 járási központ volt régen, most pedig kistérségi központból 168 van), s a kormánypártok korábban többször is megígérték a járási rendszer valamilyen szintű visszaállítását.

Két olyan pontja azonban már most biztos a változtatásoknak, amely - hacsak nem ütközik komoly bürokratikus akadályokba - jócskán csökkentheti az ügyintézés kényelmetlenségeit. Egyrészt az elektronikus ügymenetet erősítik: ha az állampolgár ezt kéri a hivataltól, akkor a mostaninál szélesebb körű információkat küldenek meg neki e-mailben az ügyével kapcsolatban, és természetesen így gyorsabban el is jutnak hozzá a határozatok, mint postán. Másrészt a törvény érdekeltté teszi a hatóságokat a költségmentesség iránti kérelmek mielőbbi elbírálásában is. Az ügy elbírálásáig ugyanis az ügyfél helyett a hatóságnak kell az eljárási költségeket megelőlegeznie.