Kamatemelésre kényszerülhet a jegybank

 Már hosszabb felsorolást alkotnak azok a tényezők, melyek egyre inkább indokolttá teszik a monetáris szigorítást. Az MNB viszont véleményünk szerint csak végső esetben fog kamatot emelni. A bankadók által sújtott pénzügyi szektor előreláthatólag már így is csak visszafogott hitelkibocsátással lesz képes támogatni a gazdasági fellendülést. A kamatok felsrófolása pedig a forint hitelek megfizethetőségének rombolásán keresztül elfojthatja az élénkülő hitelkereslet is. Ugyanakkor az MNB elsődleges célja nem a gazdaság élénkítése, hanem az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs kockázatok pedig egyre több helyen feszítik a rendszert: elsősorban egyes szektorális adók esetleges továbbhárítása, a vállalatok árazási erejének növekedése, a nyári esős időszak tartósnak bizonyuló élelmiszerár-sokkja, a gázár-moratórium feloldása, a külföldi nyersanyagpiaci ralli begyűrűzése együttesen már számottevő árszínvonal-növekedést eredményezhetnek.

Mindezekkel azonban nem értünk a felsorolás végére. Az eddig kiemelten figyelt országkockázati feláraknak nem sikerült megtapadni egy alacsonyabb sávban és újra emelkedni kezdtek. Ez részben tükrözi az ír adósságválság hatását, részben ugyanakkor az üzleti környezet fokozottabb kiszámíthatatlanságát is mutathatja, ami egyértelműen többletköltséget jelent a gazdasági szereplők számára. A felárak növekedésben szerepet játszhat az is, hogy a külföldi befektetők kezdik beárazni, hogy a kormány költségvetési deficitcélok melletti elköteleződése milyen áron és milyen hiányosságokkal együtt valósul meg. A jegybank szerint ugyanis mélyreható szerkezeti átalakítások nem történtek és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatban is egyaránt aggodalmak merülnek fel. Mindezek eredőjeképpen nagy a valószínűsége, hogy még az idén alapkamat emelésre kerülhet sor. Csak azért nem hamarabb, mivel továbbra is igen kedvező a globális hangulat és az S&P egyelőre nem minősítette le "junk" kategóriába a magyar állampapírokat.